»» ««

Cápaenciklopédia: a kékcápa

Tudomány
1/2. oldal

A világszerte elterjedt és az Adriában is gyakran előforduló fajt mutatjuk be ezúttal.

Rendszertani helyzete, származása

Albumhoz klikk a képre.
A kékcápa (Prionace glauca, Linné, 1758) a névadója a cápaalakúak (Sealchiiformes) legnagyobb rendjének. A jelenleg ismert mintegy 390 cápafajból 198 fajt sorolhatunk a kécápa-alakúak (Carcharhiniformes) rendjébe. A renden belüli legnépesebb, 49 fajból álló Carcharhinidae családot is erről az attraktív megjelenésű cápafajról nevezték el. Az első valódi kékcápafélék a korai oligocénban, hozzávetőleg 35 millió évvel ezelőtt jelentek meg a földtörténeti múlt tengereiben. Első, és mindmáig legjobban elterjedt csoportjuk a Carcharhinus nemzetség volt. A kékcápa fosszilis maradványai először a miocén időszak (23 millió évtől 5 millió évig) tengeri rétegsoraiból ismertek. A kékcápa a Prionace nemzetséghez tartozó egyetlen faj.

A kékcápa biológiája, anatómiai sajátosságai

A kékcápa a nagyméretű cápafajok közé sorolható. A kifejlett nőstények átlagos testhossza 2,5-3 méter, a kisebb hímek 1,8-2,5 méter hosszúak általában. Az eddig ismert legnagyobb példány testhossza elérte a 3,8 métert. A kékcápát méltán tartják az egyik legszebb cápafajnak. Hosszú, karcsú torpedószerű teste rendkívül áramvonalas. Az orr, vagyis a rosztrum igen megnyúlt, lekerekített végű. A kékcápa rendelkezik a Carcharhinidae családon belül a leghoszabb orr porccal. Az alacsony első hátúszó pont a mell és a páros has alatti úszók között található. A második hátúszó kicsiny, és a páratlan farok alatti úszó felett található. A faroknyél hosszú, és mindkét oldalán egy-egy, a nagy sebességű úszás során az áramló vizet elvezető kaduális éllel rendelkezik. A farokúszó erőteljesen asszimmetrikus (heterocerk), a felső lebenye hosszúkás és karcsú, a hegyes, háromszög alakú alsó lebeny kis méretű. A mellúszók repülőgépszárny szerűek, enyhén hajlított sarló alakúak.

A szemek nagyok, a retina fekete színű. A szemeket jól fejlett pislogóhártya övezi, amely harapáskor teljesen betakarja az állat szemét. A háti, azaz a dorzális testtáj kobaltkék színű, a has világos fehér.

A kécápa elevenszülő, ún viviparus cápafaj. Ivarérettségét kb. öt éves korában éri el. A nőstények 12 hónapos vemhességi periódus után átlag 25-50 ivadéknak adnak életet. A kékcápa a legtermékenyebb cápafajok közé sorolható, egy kifogott vemhes nőstény uteruszában például 135(!) embriót találtak. Az ivadékok születéskori testhossza 35-44 centiméter.

Táplálékrendje igen specializált. Elsősorban apró csontos rajhalakat, szardínia (Clupeideae) és szardellaféléket (Engraulidae) zsákmányol. Fontos szerepet játszanak a kékcápa táplálék rendjében a kalmárfélék (Loligo sp.) is. A belső kopoltyúíveken kezdetleges vízszűrő lemezkéket találhatunk, amely egészen egyedülálló jelenség a kékcápa-félék között. A kopoltyú-filterek azt bizonyítják, hogy a kékcápa nyílt-tengeri életmódjával összefüggésben, jól adaptálódott a planktonikus életmódot folytató apró evezőlábú rákok zsákmányolásához is. A kékcápa a legaktívabban vándorló fajok közé tartozik. Viszonylag rövid idő alatt hatalmas távolságokat tesz meg. Így például egy New Jersey-nél (USA) megjelölt példányt öt hónappal elteltével Spanyolország Atlanti partvidékén azonosítottak. Képes naponta akár 70-80 kilométeres távolságot is megtenni. Nyílt óceáni, ún. epipelágikus cápafaj, a felszíntől legfeljebb 150 méteres mélységig fordul elő. Gyakran csapatostol követi a rajhalak vonulását.

Az észak-atlanti térségben élő kékcápa populáció vándorlási szokásait viszonylag alaposan feltérképezték. A megfigyelések szerint a kelet-karibi térségből a Golf-áramlatot követve ússzák át a kékcápák az Atlanti-óceánt egészen a portugál-spanyol partokig, ahol a nőstények világra hozzák az ivadékaikat. Ezt követően a Kanári és az Azori-szigetek térségét érintve vándorolnak vissza az észak-amerikai vizekbe. A kékcápa elsősorban a mérsékelt öv meleg, illetve hűvös vizeit preferálja, a trópusi tengerekben ritkább. Élettartama kb. 25-30 év.

Az írás a következő lapon folytatódik!

Első   Visszalép Következő   Utolsó

1 2


 2. shark 2009 ápr 12. 10:28  
A cikkekben csak azokat a helyeket jelölöm meg, ahol szervezett merülési lehetőséget kínálnak, a leírással érintett
faj megfigyelésére. Sajnos, az Adrián sehol sem szerveznek cápás merüléseket, pedig lehetne. Tudomásom szerint az
egész Földközi-tengeren csak Törökországban, és Libanonban kínálnak rendszeres cápás merüléseket. Az előbbi or-
szágban homokpadi, vagy barnacápával ( Carcharhinus plumbeus), Libanonban pedig homoki tigrisekkel, köztük a viszonylag ritka kisfogú homoki tigriscápával ( Odontaspis ferox) lehet merülni. Egyébként abszolút jól tudod, a dél-adriai térség a mediterrán kékcápák egyik legfontosabb szaporodási területe. Peljesac illetve Cavtat nyílt-tengeri térségén kívül, főleg júliustól szeptembereig a Kornatoktól kb. 16-18 tengeri mérföldre nyugatra fekvő nyílt tengeri területen is relatíve gyakoriak, sőt itt alkalmanként felbukkanhat a röviduszonyú makó ( Isurus oxyrinchus) és a heringcápa (Lamna nasus) is. A szardínia-rajokat követve a kékcápák egészen az Isztriai-félszigetig felhatolnak.
 1. Kékbálna 2009 ápr 11. 17:37  
Nem szeretnék telhetetlennek tűnni.

De az Adriai előfordulási helyről nincs szó a cikkben. Ha jól tudom - ha nem majd helyesbítenek és jól fogjuk tudni - Korcula szigetének déli partvidékén és Peljesac eredésénél természetesen a nyílt tengeri oldalon (Zaton) illetve Dubrovnik (Cavtat) alatt ősszel (szeptember közepétől novemberig) lehet velük találkozni. Azt hiszem párzás van a dologban. Persze némileg több szerencse kell a találkozáshoz, mint a felsorolt helyeken. De mégis közelebb van. :)

Merülőhelyek

Fishhead

Maldives

1/2 db alapján:érdekes(átlag: 4.5) nehéz körülmények
max: 32m, látótáv: 10-25m , driftes , áramlás

napihajós megközelítészátony merülés üreg vagy barlang scenic, nézelődős merüléskorallos, trópusi élővilágteknős legalább 1.5m-es hal cápa

Látogasd meg és lájkold facebook csoportunkat, videóinkat pedig a Vimeo csatornánkon is elérheted.
A fórumban leírtakért a divecenter.hu felelősséget nem vállal, az kizárólag a hozzászóló magánvéleménye.

Powered by babelrabbit engine © 2004-2024 Bunny - All rights reserved
Az oldal szöveges és képi tartalmának felhasználásáról az impresszumban tájékozódhatsz.
Impresszum / Adatkezelés