A Vörös-tenger büszkeségei
Utazási élmények1/2. oldal
Régi vágyam volt részt venni az úgynevezett Best of Red Sea szafarin, ami három külső zátony meglátogatását ígéri. Idén végre megtört a jég.
Mi is valójában a BDE? Ez a Brothers-Daedalus-Elphinestone rövidítése, vagyis az úgynevezett "Best of" útvonal, amely három olyan külső szigetet céloz meg, ahová általában kevesen merészkednek ki, emiatt még viszonylagosan érintetlen. A három helyszín sok tekintetben hasonlít egymásra. Mind egy-egy önálló sziget, sőt egy-egy víz alatti hegy csúcsa. Körbe nagy mélység, amiből kimagaslik a korallzátony, az Elphinestone kivételével még a tengerszinten túl is.
Mindhárom hely akkor merülhető igazán jól, ha a búvárnak kellő tapasztalata van, mert a körülmények trükkösek. Áramlásra szinte minden merülésen számítani kell, jó esetben visz minket ami az ún. drift merülés, rosszabb esetben küzdenünk kell ellene, és nem ritkán igen komoly erősségű. Emellett többnyire zodiac gumicsónakból merülünk, és előfordul, hogy a merülés végén oda is mászunk vissza, esetleg hullámzó tengeren. A szigetek körül lent tehát áramlásra, fent viszont hullámzásra kell számolni, ami elől természetesen a hajók igyekeznek elbújni, de ettől még okozhat kellemetlenséget. Előfordulhat, hogy a hajó búvárplatója egyik pillanatban a víz alá kerül, a másikban pedig akár méternyire is felemelkedik a vízszintről, ami trükkössé teszi akár a zodiacba-ból mozgást, akár a létrára felmászást. Ha pedig elegünk van az egészből, és egy csendes sekély öbölre vágyunk a "kommandós" merülések helyett- hát akkor azt bebuktuk, mert ilyen a közelben nem igazán akad. Ugyanez mondható el az éjszakai merülésről is, egyik merülőhelyen sem ajánlott, sőt kimondottan tilos éjjel merülni. Kötelező a bója használata, mert egyrészt a zodiacnak ezzel jelzünk, hogy jöjjön értünk és kerülje el az emelkedő búvárokat, másrészt egy elsodródás esetén életet menthet. Igen, ezeken a helyeken bizony észnél kell lenni, mert ha elvisz a víz a zátonytól és nem reagálunk időben, bizony kilométereket sodródhatunk a hajóktól! A hullámzás, és az erős áramlás miatt jellemző az ún. "negativ jump", ami azt jelenti, hogy a kiengedett mellénnyel borulunk a gumicsónakból a vízbe, és azonnal merülés van, a csapat 5 méter körül rázódik össze, így akinek például az egyenlítéssel gondjai vannak az megküzdhet az elemekkel- aki nem tud azonnal merülni a merülésének akár rögtön vége is.A hajók többnyire éjszaka mozognak méghozzá nem kis távolságokat (a túra során 400km felett, ami egy max. 15-18km/órával közlekedő hajóval nem kevés), ami egyrészt jó, mert nem veszik el értékes merülési idő (főleg amikor elég rövidek a nappalok), másrészt kellemetlen lehet, ha hullámos a tenger és a dobáló hajón kell aludni. Ilyenkor előny a nagyobb, stabilabb hajó, mint a Red Sea Boats két fémtestű zászlóshajója, az Andromeda és az általunk is használt Cassiopeia. Nem tagadom jó volt látni mennyire stabilan állunk a sziget mellett, és a tengeren haladásban is érezhető volt a fém test valamint a 40 méteres hossz adta stabilitás.
Ezeket a tényeket nem elrettentésül írom, de talán megmagyarázza, miért szoktak merülésszámot és szafaris tapasztalatot megszabni előfeltételként egy ilyen túrán. Mindez kezelhető, csak könnyebb a búvár élete, ha a plusz nehézségeket nem az ötödik nyílt vízi merülésére kapja az ember a nyakába, amikor még az alapokkal is küzd, hanem amikor már rutinja van. Egy-egy nehézséget könnyebb megoldani, mint egyszerre öt-hatot.
No de a nehézségeket az ember azért vállalja, mert tudja, hogy cserébe kap is valamit. A túra első napja általában egy check-dive-val és némi bemelegítő merüléssel kezdődik, indulási helytől függően, amikor letesztelhetjük a felszerelésünket, minket pedig a guide-ok.
A bemelegítő merülések után indulási helytől függően következnek a zátonyok. Ha a túra Hurghadából indul, nagy valószínűséggel a Brothers szigetekkel kezd és követi a BDE útvonalat, ha pedig délről Marsa Alamból, akkor fordítva, az Elphinestone a nyitó, aztán a Deadalus és végül a két Brother sziget.
Az írás a következő lapon folytatódik!
(átlag: 3.8) átlagos nehézségű 
Málta
