1995 óta jelentősen mértékben csökkent a Karib-térségben élő halak száma egy új tanulmány szerint.

HIRDETÉS

A kanadai tudósok az elmúlt másfél évtizedben készült 48, karibi korallzátonyok élővilágáról szóló kutatás adatait összegezték, és így jutottak arra a megállapodásra, hogy nagyban lecsökkent a halak száma.

Az egyik kutató, Michelle Paddack szerint az a meglepő, hogy nem csak a nagyobb halak állománya csökkent, hanem a kicsi, korallzátonyokon élő fajoké is, amelyeket kereskedelmi céllal nem halásznak. Ebből arra következtetnek, hogy nem kizárólag a túlhalászás a felelős a halak eltűnéséért. Valószínűbb, hogy a korallos élőhelyek eltűnése van a változás hátterében, ami összefüggésben a tengerek vízhőfokának emelkedésével, az új típusú fertőzések megjelenésével illetve azzal, hogy a nagy volumenű partmenti fejlesztések után sokkal több szennyvíz kerül a tengerbe. Az egyre inkább nagy stressznek kitett korallzátonyok pedig nem képesek annyira regenerálódni például a hurrikánok után, amelyekből az utóbbi években szintén több volt a korábban megszokottnál.

A nagyobb halak megritkulását már többen is megfigyelték, de most először vizsgálták a kisebb halak állományának változását. A kutatások elemzése szerint évről évre csökken a sűrűségük, gyakorlatilag minden vizsgélt térségben. Michelle Paddack elmondása szerint a népes nemzetközi kutatógárda, akik ezekre az eredményekre jutottak, a tanulmány révén elősegíthetik a közös akciótervek kidolgozását. Természetesen akár egyes emberek is tehetnek a korallzátonyokon élő halakért azzal, ha nem vásárolnak a természetes élőhelyükön befogott akváriumba szánt halakat, nem fogyasztanak veszélyeztetett halakból készült ételeket, nem használnak a korallokat károsító horgonyokat, és igyekeznek maguk is tenni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséért. Ezen túlmenően pedig támogatni kell azokat a törekvéseket, amelyek a törvényhozókkal megértetik, hogy mekkora fontossága van az élővilág védelmének akár törvényi úton is.

[ UnderwaterTimes ]