Új vakuvezérlést és fényképezőgépet tesztelt Selmeczi Dani, meglepő eredménnyel.

Hirdetés

Albumhoz klikk a képre.

Már egy ideje mozgatja a fantáziámat, hogy valami új gépet vigyek a víz alá, amit ismét hosszú távon tudnék használni, hiszen a mostani gépemet még 2007 ben vásároltam- azóta is tökéletes társam a merüléseim alkamával. Ám tény, a fotográfiában megjelenő fejlesztések, technikai újítások következtében jellemzően jobb, nagyobb felbontású és gyorsabb gépek kerülnek a piacra. Ez a fejlődés némileg lelassult az elmúlt években a Japánt sújtó sajnálatos földrengés és a Nikonnak a thaiföldi gyárait érintő áradások miatt. Ezek következtében a Nikon D300-nak nem érkezett megfelelő utódja a mai napig. Amikor Tóth Józsi barátom vásárolt egy Nikon D7000 fényképezőgépet a hozzá való Subal-tokkal, kiváló lehetőség nyílt egy kis tesztelésre. Ez a gép kategóriáját tekintve alsóbb szegmenst célzott meg, mint annak idején a D300, de az elmúlt évek fejlesztésének köszönhetően az előzetes tesztek szerint kiváló gép. Egy dolgot azonban hiányoltam a régi gépemből, a video funkciót- nem hiszem hogy a jövőben áttérnék a videós részleghez, azonban néhány szituációban igen jól jött volna, ha egy géppel tudtam volna fényképet és videót is készíteni.

A másik fontos és számomra új téma ami sarkallt a gép kipróbálására, az az optikai vakuvezérlés. A digitlális forradalom után a Nikon és a Canon sem bocsájtotta nyílt forrásúra az új vakuvezérlési eljárásait, az iTTL-t és az eTTL-t. Ez a kezdeti első években komoly gondot okozott a víz alatti fotózásban. Emiatt ugyanis a régi vakukat csak MANUÁLIS módban lehetett használni, ami elsőre nem okozott problémát mivel a kijelzőn a helyes expozíció ellenőrizhető volt. Azonban ha gyorsan változó körülmények között használjuk hasznosnak bizonyulhat a TTL vakuzás. A mai napig megoszlanak a vélemények a profi víz alatti fotósok körében, hogy a manuális vagy a TTL vakuzás-e a jobb vagy hasznosabb, én a voksomat mindenképpen az utóbbi mellett teszem le. A másik lehetőség a tokozott rendszervaku TTL-ben, ami nem egy ideális megoldás és két vaku egyidejű használatát sem teszi lehetővé. A gyártók hamar felismerték a problémát, például az: Ikelite is előállt a saját megoldásával a tokjaihoz, illetve a DS vakukat is digitalis kompatibilissá tette.

A TTL probléma továbbra is fennállt bizonyos gyártóknál, mint a Subal, Seacam, Sea&Sea, Aquatica stb. Erre kínált megoldást a Heinrich-Weikamp féle i- és e-TTL adapter, ami minden tokba beépíthetővé vált, így TTL lehetőséget biztosított több vakuhoz. Sajnos mint említettem ezek nem száz százalékos megoldások, hiszen csak "visszafejtve" próbálták a gyári kódolást leképezni. Tapasztalataim alapján ezt a módszert manuális TTL-nek hívtam, mert sajnos minden szituációhoz megfelelően kompenzálni kellett a vakut, reménykedve a megfelelő megvilágításban. Előnye, hogy kiismerhető a működése és megmarad a TTL által biztosított szabadság a fotós számára.


Az írás a következő oldalon folytatódik!