Havi fotó- videó verseny

2017 Fekete-fehér

 
 
Bármilyen témáról fekete-fehérben készül víz alatti képet várunk.
Beküldve 7 kép
» Verseny információ

A Földközi-tenger

Tudomány
2010. április 17.
1/5. oldal
Újabb, sokak számára érdekes fejezet következik A tenger enciklopédiájában.


Sorozatunk következő részeiben három olyan tengert mutatunk be, amelyek a kedvtelési búvárkodás kiemelten fontos célterületei. E három tenger, a Földközi, illetve az ennek részét alkotó Adriai-tenger, valamint az egészen különleges sajátosságokkal rendelkező Vörös-tenger önmagában is megérdemli, hogy külön-külön foglalkozzunk velük.

A Földközi-tenger eredete, földrajzi-oceanográfiai jellemzői


Albumhoz klikk a képre.
A Földközi-tenger, amelyet a rómaiak "Mare Nostrum"-nak, azaz a "mi tengerüknek" hívtak, nem csak a tengertudományok szempontjából érdekes terület. A Földközi-tenger partvidéke volt a nyugati civilizáció, a görög-római kultúra bölcsője is egyben. A földközi-tengeri civilizációk történelméhez hasonlóan, a mediterrán medence kialakulása is lebilincselően érdekes történet. A perm időszak végén, nagyjából 250 millió évvel ezelőtt, a mai kontinensek, a lemeztektonikai folyamatok eredményeként egyetlen hatalmas szárazulatban egyesültek. A Pángea őskontinens partjait, az előző fejezetben bemutatott, óriási kiterjedésű Panthalassza-óceán hullámai mosták. Az Egyenlítő vidékén egy nagy tengeröböl nyúlt be ék alakban a Pángea középső területeire. E gigantikus öböl aljzatán intenzív óceáni kéregképződés folyt, és a tágulási folyamat, a spreading, eredményezte az ekvatoriális Thetys-óceán, a Földközi-tenger geológiai elődjének kialakulását.

A Thethys a jura-időszakban (210 millió évtől 145 millió évig) keleti végein több ezer kilométer széles óceánná terebélyesedett. A Pángea középvonalában zajló riftesedés 200 millió évvel ezelőtt elindította az Atlanti-óceán kinyílási folyamatát. Az atlanti-tengervályú kifejlődésével párhuzamosan kezdődött el a Pángea széttöredezése, amelynek végeredményeként jöttek létre a mai kontinenseink. A Földközi-tenger kialakulásában fontos fordulópont volt Afrika és az indiai-szubkontinens leválása a Gondwana szárazulatról, mintegy 130 millió éve. Afrika és India megkezdték északra nyomulásukat, fokozatosan bezárva ezzel a Thethys-óceánt. 60 millió évvel ezelőtt, a paleocén-időszakban, a Thethys az erős térrövidülés miatt, a születőben lévő Indiai-óceán egyre keskenyedő melléktengerévé vált.

Nagyjából 35 millió éve, az alpi orogenezis hatására felgyűrődő alpi-kárpáti hegylánc kettéválasztotta az egyre jobban beszűkülő Thethys medencéjét. Így jött létre a földtörténet legnagyobb beltengere, a Parathethys, amely a mai Dél-Németországtól kiindulva, -és elborítva a varázslatos trópusi szigetekkel pettyezett Kárpát-medencét is-, egészen a Himalájáig nyúlt. Afrika és az arábiai lemez 17 millió évvel ezelőtt végleg összeforrt az ázsiai kontinenssel. Ezzel befejeződött az egykor oly hatalmas Thethys-óceán bezáródása, és elkezdődött a Thethys nyugati medencemaradványának, a Földközi-tengernek a története. A Földközi-tenger geológiai közelmúltja meglehetősen viharosnak tekinthető. Az ős Földközi-tenger medencéjéről először a Parathethys fűződött le végleg, nagyjából 12 millió éve. A Parathethys a medenceterület intenzív feltöltődése miatt először több részmedencére szakadozott, majd végleg megszűnt. Ma is létező maradványának tekinthetjük a Fekete és a Kaszpi-tengert, valamint a kiszáradóban lévő Aral-tavat. A lemezmozgások miatt, a miocén időszak legvégén, nagyjából 5,5 millió éve, a gibraltári fenékküszöb felemelkedett, és elzárta a Földközi-tengert az Atlanti-óceántól. A messinai sókrízisnek nevezett időszakban, az erős párolgás, és a vízutánpótlás hiánya miatt, a Földközi-tenger vize először besűrűsödött, hiperszalin víztömeggé vált, majd a medence területe rövid idő alatt, szinte teljesen kiszáradt.

A Földközi-tenger ősi, még a Thethysből fennmaradt indo-pacifikus élővilága, -legnagyobb részt-, nem élte túl ezt a katasztrófát. Öt millió évvel ezelőtt ismét megnyílt a Gibraltári-szoros. Az Atlanti-óceán víztömege, -a valaha létezett legnagyobb vízesésként-, hatalmas dübörgéssel folyt át a gibraltári küszöbön, elárasztva a mediterrán medence csillogó, vastag sóréteggel borított, száraz pusztaságait. A beömlő óceánvíz néhány száz év alatt feltöltötte az egész medret. (Ez a folyamat a számítások szerint, közel két méterrel csökkentette a világtenger szintjét.) A modern Földközi-tenger története ekkor kezdődött el.

Az írás a következő lapon folytatódik!

Első   Visszalép Következő   Utolsó

1 2 3 4 5

Hozzászólást csak regisztrált felhasználótól fogadunk el. Regisztrálás/belépés.


 7. Mirci 2010 ápr 17. 13:21  
Átlag 25 ezer évente szárad ki, ha jól számolok.
Úgy emlékszem, az utolsó feltöltődés úgy 10-12 ezer éve történt, szóval még várnod kell egy kicsit.
Az is említésre méltó, hogy a Fekete tenger kb. 7-8 ezer éve keletkezett (szinte tegnap), sokan ebből származtatják az özönvíz történeteket.
 6. Garfield33 2010 ápr 17. 12:27  
Húú, ez jó kis cikk, így a szombati ebéd előtt.

Az meg nem baj, ha közeledik Afrika, leaglább nem kell drága repjegyet venni Egyiptomba, mert nehetünk kocsival is...
 5. Bunny 2010 ápr 17. 11:30  
Viszont ha kiszáradna, kiderülne ott volt-e atlantis vagy sem. És könnyű lenne a roncsokat felfedezni, aztán ha újra van benne víz már megvannak a GPS koordináták :)
 4. shark 2010 ápr 17. 10:03  
A számítások szerint, ha ma záródna el a Gibraltári-szoros, és teljesen megszűnne a Földközi-tenger vízutánpótlása, kb. 1000 évre lenne csak szükség a víztömeg teljes elpárolgásához. A folyamoknak a mediterrán medencébe ömlő vize, ezt a vízveszteséget nem tudná kompenzálni. Noha egyes geológusok véleménye szerint, a messinai sókrízis idején a teljes medenceterület kiszáradt, e hipotézisnek ellentmondanak a mindmáig fennmaradt Thethys-reliktumfajok. Valószínű, hogy a mélyebb keleti medenceterületen fennmaradtak kisebb, vízzel töltött sóstavak. Ezek táplálásában, illetve sóháztartásának fenntartásában játszhatott szerepet például az ősi Nílus. A miocén végi elzáródás-kiszáradás-feltöltődési folyamat, a Glomar Challanger furásmagjaiból vett minták szerint, mintegy 40-szer ismétlődött meg, nem egészen egymillió év alatt.
 3. pygmy 2010 ápr 17. 08:23  
nem is feltölt, csak pótol, ami elpárolog...
igen, Afrika egyre közelebb, alattunk is arabok laknak:)
A további 2 bejegyzés a fórumban olvasható.


A fórumban leírtakért a divecenter.hu felelősséget nem vállal, az kizárólag a hozzászóló magánvéleménye.

Powered by babelrabbit engine © 2004-2017 Bunny - All rights reserved
Az oldal szöveges és képi tartalmának felhasználásáról az impresszumban tájékozódhatsz.
impresszum / contact / Médiaajánlat / Hirdetési lehetőség