»» ««

A római hajók tartályokban szállíthattak halat

Egyéb

Olasz kutatók szerint a római hajók nagy tartályokban szállították a tenger élő gyümölcseit.

A kutatásról az International Journal of Nautical Archaeology című tengerrégészeti folyóiratban számoltak be. Huszonöt éve, 1986-ban fedeztek fel az olasz partoknál, Grado közelében egy Kr.u. II. századi római kereskedelmi hajót. A roncsokat 1999-ben hozták a felszínre, a hajó maradványait jelenleg a gradói víz alatti régészeti múzeumban őrzik - olvasható a Nature News hírei között.

A 16,5 méter hosszú hajó sózott hallal megtöltött amforák százait szállította. Carlo Beltrame, a velencei Ca,Foscari Egyetem tengeri régésze kollégáival viszont arra próbált rájönni, hogy mi célt szolgált a roncsok között talált bizarr lelet: a tatnál a hajótesten átvezető 7-10 centiméter átmérőjű ólomcső, amelynek 1,3 méteres darabja maradt fenn. Az olasz kutatók szerint a cső egy dugattyús szivattyúhoz csatlakozhatott, bár a pumpát nem találták meg a hajóroncsok között. Kezdetben a régészek azt feltételezték, hogy a szivattyú a fenékvíz eltávolítására szolgálhatott. Carlo Beltrame szerint azonban a láncos vízemelők, amelyeket ilyen célokra használtak az antik világban, sokkal jobban megfeleltek a feladatnak.

A velencei kutatók elvetik azt a feltételezést is, miszerint a berendezés segítségével tengervizet pumpáltak volna a fedélzet lemosásához, vagy az esetleges tűz eloltásához. Carlo Beltrame ezt a lehetőséget is elveti, mondván, a hajó túl kicsi volt ahhoz, hogy érdemes legyen egy ilyen berendezésbe beruházni. "Ráadásul egyetlen tengerész sem fúr lyukat a hajótesten, hacsak nincs erre igen nyomós oka" - fogalmaz Carlo Beltrame, aki szerint ez a nyomós ok a halkereskedelem lehetett.

A kutatók számításai szerint egy akkora hajón, mint amilyet a Grado közelében találtak, egy négyköbméteres tartály szállítható. Ebben körülbelül 200 kilogrammnyi hal fér el, amelynek életben tartásához félóránként kell lecserélni a vizet. A dugattyús szivattyú percenként 252 liter vizet tudott továbbítani, vagyis a tartályban a víz lecserélése 16 percet vett igénybe. Az olasz régészek véleményét alátámasztani látszik az idősebb Plinius (Kr.u. 23-79) római író, polihisztor is, aki szerint a Fekete-tengerről szállítottak papagájhalakat, hogy a mai Nápoly közelében a Földközi-tengerbe bocsássák őket.

[ MTI ]
Kapcsolódó írásaink:


Merülőhelyek

Koh Bida Nok

Thailand

2/2 db alapján:érdekes(átlag: 4) átlagos nehézségű
max: 34m, látótáv: 10-25m , driftes

napihajós megközelítésfal merülés scenic, nézelődős merülésnyílt vízi fajokcápa csikóhal teknős

Látogasd meg és lájkold facebook csoportunkat, videóinkat pedig a Vimeo csatornánkon is elérheted.

Powered by babelrabbit engine © 2004-2024 Bunny - All rights reserved
Az oldal szöveges és képi tartalmának felhasználásáról az impresszumban tájékozódhatsz.
Impresszum / Adatkezelés