Szívszorító. Köszönöm.

Voltaképpen gondoltam. :)

Kedves BoGyesz,
Ne bántódj meg, de a fekete lista nem azonos a feketelistával...
(Egyébként irigyen szoktam olvasni, hol is van szerencséd élhetni. Használd is ki minden percét, mert amit ott láthatsz, az nem mindennapi).

Akkor kötök neked nyuszifülvédőt... :)
A családot köszönöm, le is mentettem, bár ENNYIEN azért nem vagyunk. :)
Na, én is befejezem, bár az is igaz, marháskodni jobb, mint balesetezni.
Egyszer talán személyesen is meg tudom köszönni a segítséget. Még az is lehet, hogy a víz alatt.

Sörben? :)

PS, kedves nyúl: csapatunk gyarapodott egy fővel segítségednek hála, és megyünk Nakariba júniusban. Köszönet! Tapasztalataimat majd beteszem, ha hazajöttünk (de remélem, nem ide fogom). :)

A fórumolvasók bizony elgondolkoznak, és tanulnak, tanulnak, tanulnak.. :)
Köszönet a leírásokért meg a kommentekért. Itt örülök csak igazán, hogy NAIU-tanítvány és élővilág-szerelmes létemre nem nagyon akarok mélyre merülni (bár ettől még lehet, hogy fogok, de akkor rögtön eszembe fog jutni ez a történet). A táblázatot mindenesetre elővettem, tanulmányoztam és legközelebb elviszem magammal, gyakorlás végett. Hálistennek senkiből nem lett szemléltető eszköz...

Hát én eddigi mindhárom Vörös-tengeri túrámat a DD-nél hajtottam végre és jók voltak a tapasztalataim. Minden percet élveztem, ha fújt, azért, ha nem, azért, hiszen merülhettem; noha mást nem ismerek, elégedett voltam a szolgáltatásokkal (jó, egy újszülöttnek minden vicc új). Még Suzy-t illetően sem volt gondom, bár valóban nem tanársegédbe oltott illem-és tánctanár, de ami tőle tellett, azt megtette. Még Marsa Alamba is velük akartam menni, de sajnos társ-bázisuknak nem jött be a számítása Tondoba Bay-en, amit sajnálok.

Igaz, legutóbb már kicsit sok volt a sznorisok és intrósok létszáma a napihajón, de szegény DD-nek is az (egyre szűkülő) piacról kell megélnie. Az időjárásért se a bázis a felelős, a fényviszonyokról és a haljárásról (vagy annak hiányáról) sem ő tehet. Ami pedig az egyiptomi mindennapokat illeti, hét évnyi észak-afrikai tapasztalat birtokában meg kell mondanom, hogy garantáltan nem egy sétagalopp, ennek ellenére minden munkatársuk kedves volt és segítőkész, akár magyar volt, akár arab.

Vagyis azt hiszem, a boldogság mindig belülről jön... :)

Itt vagyok... :)

Bocsánat, ez Shellőlány 1081. sz. hozzászólásának szólt - kicsit régen volt... :)

Kedves Shellőlány,
Mi őket kerestük meg: Ferencz Judit, 12399099, www.topdive.hu, de hála a divecenter-nek, magunk találtuk ki, mit is szeretnénk (3 nap Nakari és 4 nap Lahami Eco-lodge-táborokba megyünk, június második hetében). Ha akkor is jó nektek, oktatóval megyünk vagy tízen, szerintem csatlakozhattok, ha van kedvetek...

Nagy szerencsénk van ezek szerint, mert az oktatónk nem ennek a nagyüzemi módszernek egy csavarja. A búvárkodás és az oktatás élete része, de nem ebből él. Kapcsolatunk már régen nem üzletről szól (mióta azért tisztességgel kifizettük a tanfolyam árát) - barátság lett belőle. A kártya nem két hét múlva lett a sajátunk, hanem amikor valóban megtanultuk az elméletet, biztonsággal el tudtuk végezni a szükséges gyakorlatokat, és az éles merüléseknél is bebizonyosodott képzettségünknek megfelelően igyekszünk kezelni a helyzeteket, végrehajtani a merüléseket. Vagyis amikor meggyőződött róla: mi is figyelünk rá, nemcsak ő miránk... :) Azóta is uszodázunk, cipelünk, tanulunk, könyveket veszünk (el is olvassuk), irodalmazunk, kérdezünk és választ várunk - persze ez magánügy.

Ezért említettem, hogy a búvároknak sem kéne talán teljesen az oktatóra, a merülésvezetőre hagyatkoznia, az üzleti szellem alapján az oktatót, a bázist ugráltatnia a pénzéért (láttam ilyet eleget), ha erre a szép sportra adja valaki a fejét. Talán nem lenne annyi baleset, ha a búvár is felelősségteljesen vágna bele a dologba...

Szóval mindig kettőn áll a vásár.

Én inkább azt nem értem, hogy kaphat oktatói jogosítványt az, aki ilyen módon engedi ki keze alól a kezdőket. Én NAUI-rendszerben tanultam, de az oktatóval a mai napig is kapcsolatban vagyok, igyekszem magam továbbképezni elméletben és gyakorlatban is a segítségével.

Igaz, már a kezdet kezdetén felhívta a figyelmemet, hogy nem elég megkapni az OWD-kártyát. :)
Vagyis gyakran az oktatói lelkiismeretesség + a tanítványi lelkesedés híján juthattunk ide.

Nincs a búvárkodásnak nemzetközi szervezete? Etikai bizottsága? Eszközei, amelyekkel normális mederbe lehetne terelni az egyre inkább kereskedelmi szemléletbe hajló gyönyörű sportot és kedvtelést?
Mindig elcsodálkozom, hányféle rendszer, iskola és módszer dívik. Egymással konkurrálva mintha egyre inkább a semmibe tűnne az eredeti cél. A felelőtlenség pedig egyre több emberéletet követelhet a jövőben.

Bár csak két éve búvárkodom, előtte is jártam számtalan olyan helyszínen, ahol nyaralás közben, egy nap alatt képezték ki a leendő kezdő búvárokat. Ücsörögtek a medencében teljes felszerelésben, angolul elmagyaráztak nekik egyetsmást (nagy részük meg se értette a magyarázatot), aztán hajrá. 5 óra alatt lekavarták az elméletet és a szerelésismeretet. A mai napig se értem, hogyan nem hullanak az ilyen módon levizsgáztatott kezdő búvárok, mint a legyek. Az viszont világos, hogy miért is pusztul egyre nagyobb ütemben a hasonlók által látogatott helyeken az élővilág.
De a pénz sajnos nagy úr. A lelkiismeret pedig hiánycikk.

Én pogácsát is sütnék. Amilyet csak akartok.
Bizisten, én is lennék áldozatokra hajlandó...

Nyolc év Algéria és még néhány egyéb kemény vidék után azért én nem legyezgetek. Azóta is járok Marokkótól Egyiptomig (mostanában oda gyakrabban), de azért jobb félni, mint megijedni. Sok karót láttam már ugyanis, sok varjúval.
Az édesvizet azért kerüljétek arrafelé...

Azért ha belekotyoghatok, Egyiptomban (és nemcsak ott: féltrópuson/trópuson mindenütt) TILOS édesvízben fürödni. Nem a krokodil a veszélyes, hanem a bilharziázis.
Ha javasolhatom, a jövőben ezt hagyjátok ki, ha már megúsztátok...

Pedig... :)

Ha már játék a 3 betűsökkel (bár ez sem szalonképes, viszont nem mai csirke), szóval nemszeretem egyedeknek tanácsoltuk valaha: KAF...
Használt.

Kedves Medve,
Előre is köszönet a magáninfókért - ha Isten is megsegít, május végén szeretnénk vadregényesen merülni kemping-fílinggel (már bocsánat a szóhibridért). Addig is irigylünk minden szerencsést. Mindenkinek csodálatos merülést, a lehető legjobb csapattal, a lehető legtöbb élménnyel - ha csak belegondolok, elandalodom... Addig pedig halhatározókkal vígasztalódom...

Bevallom, látva a cápahálóban elpusztult cápák százait, a cápiknak drukkolok (főleg, mert valószínűleg sosem fogom arrafelé cibálni a halál bajuszát)... :)

Köszönöm, válaszoltam is...

Kedves mindenki,
Én is tanácsot szeretnék kérni. Olvasgattam, olvasgattam, de csak nem lettem okosabb, így mégis közvetlenül hozzátok fordulok.
Marsa Shagrába vagy még délebbre (Wadi Lahami például) szeretnénk május végén lemenni, nem szállodába, hanem az EcoLodge néven futó kempingek valamelyikébe. Ráadásul olyan helyre, ahol még nem pusztult ki a házizátony, ahol beszélnek magyarul (vagy franciául) és ahová meg is tudjuk fizetni az utat, szállást és merüléseket. Csapattal mennénk, vagyis alkudni is szeretnénk :). Lehet magyar bázis is.
Mivel számosan jártatok már arrafelé, megköszönöm, ha adtok javaslatokat: hová menjünk és milyen bázisokkal vegyük fel a kapcsolatot.
Előre is köszönöm: bohóchal

Részvétem...
Nagyrabecsülöm a hölgy lelkierejét, hogy az ismeretlen búvártársak érdekében és okulására megosztotta velünk a tragédia történetét!

Köszönöm!

Hol lehet megnézni, hogy ki győzött? :)

És az okoskodásért is - csak remélni tudom, hogy nem tévedtem sokat...
Viszont remekül szórakozom télvíz idején is. :)

Kedves seshat, Megragadta a figyelmemet, hogy Safagában dolgozol. Jómagam 35 merüléses, erősen túlkoros kezdő vagyok (NAUI OWD), kettő híján Hurghadán merültem eddig. Megköszönöm, ha bázisod feltételeiről írsz nekem magánban - tavasszal délebbre, vagy Safagán, vagy Marsa Alam/Shagra táján szeretnénk merülni. Nem török mélységi babérokra: számomra a búvárkodás elsősorban a tengeri élővilág miatt elragadó. Mióta belevágtam a fejszémet, a szárazon is folyton "búvárkodom", megpróbálva azonosítani a látottakat. Olvastam, hogy magyarul nemigen ismered a halak neveit: én is így voltam vele először, csak latinul és franciául tudtam őket azonosítani. Ezért megvettem az "1000 hal" című nagy formátumú könyvet, ez már segítség volt az azonosításhoz, továbbá néhány, Magyarországon megjelent és a Vörös-tengerrel foglalkozó búvárkönyvet, ezekben hal-ismertetők is vannak latinul és magyarul (pl. John Bantin: A búvárkodás kézikönyve, Andrea Grisotti: A Vörös-tenger könnyűbúvároknak). Az általad említett Monotaxis grandoculis egyébként nagyszemű császárhal néven fut (októberben egész rajjal találkoztam Gota Abu Ramadá-n), a képen tüskésmakréla v. makrahal (Caranx ignobilis) látható, a nagy kék lapos hal a Pseudobalistes fuscus nevű zöldszemű kék íjhal, a sárga-fekete íjhal pedig, ami neki is ment egy búvárodnak, az az óriás vagy bajuszos íjhal, amely a Vörös-tenger egyik veszélyes hala (fészkét védve komoly sebeket is okozhat).

Bocsánat a kotnyeleskedésért. :)
Üdv: bohóchal

Köszönet az elismerésért, egészen elandalodtam.
Ugyanis jómagam is úgy fényképezek, ahogy azt hiszem kékbálna írta le nagyon szépen valahol. Boldog vagyok, hogy merülhetek, azt se tudom, hova nézzek, annyira elbűvöl az élővilág, a gépet és a tokját éppen hogy csak látom szemüveg nélkül és ami megragadja a figyelmemet, arrafelé tartom az objektívet és ellövöm (vagy benne van, vagy nem). Ez persze nem fényképezés, csak bélyeggyűjtés, de remekül szórakozom a hal-azonosítással idehaza.
Ezek szerint egy már majdnemhiteles cápám is van. :)

A Dunakanyarhoz közel élőknek: nekem Popovits Frigyes magasszintű NAUI (és CMAS)-végzettséggel volt az oktatóm, rendes elméleti oktatással, uszodai gyakorlatokkal, Doroggal és akivel már harmadszor jártuk meg a Vörös-tengert. őt is csak ajánlani tudom mindenkinek, nagytudású és lelkiismeretes búvár.
Most kezdem a haladót... :)

Parancsolj, bár ellentmond az aranyszabálynak: sajnos a gépem tokja csak 3 méterig jó, így kénytelen voltam a hajóról lekapni. Közelről sokkal megnyerőbb, de már kezdik belepni a moszatok. :)

Értem. Sehogy Lecsúsztam.
Persze nem baj, mert bolondozásból a hurghadai cápaszoborral akartam indulni...
Szavazni azért szavaztam, és mindenkit irigylek, aki már találkozott cápákkal.
Bár, az igazat megvallva, nekem a képeitek is elegendők...

Bocsánat, de nevezni hogyan lehet?

Nekem sem jött semmi ilyesmi.

Lévén se nem fotós, se nem videós (sőt valójában senembúvár, csak inas), nekem ez a kép tetszik a legjobban - többek között a nagyon szellemes cím mián is.  Mindenesetre megnevettetett. Köszönet a derűért! (Jól találgatok, hogy egy hosszúorrú papagájhal a fogás)?

Én sem lettem...
De mégis merülök, ha lehet. Jobb későn, mint soha.
Legfeljebb nem mélyre, és törökülésben nézegetem a fenéken a halacskákat.

Hát ez valami nagyszerű ötlet! Fantasztikus!

Amint lesz egy kis időm, én is megpróbálom majd a VT-i tapasztalataimat közzétenni (mint 8 merüléses sztrovacsek, lelkesedésemért elnézést előre is, de el voltam ragadtatva, hiszen első merüléseim rögtön ezen a csodálatos beltengeren történtek, a vizsgát is itt tettem le).

Az adatbázis sok kezdő (és haladó) búvárnak fog segítséget és tájékoztatást nyújtani. Köszönet mindenkinek, aki közreműködik! Nemhiába mondogatom, hogy ez a búvárhonlap a legjobb mind között...

Jó neki... :)

Köszönöm a tanácsokat és a segítséget (bár körültekintőbb lehetnék és akkor talán rá is jönnék ilyen elemi dolgokra). Íme a kép (persze versenyben úgysem rúghatott volna labdába). Mint ahogy írtam is, a bohóchalgyerekek miatt tartom érdekesnek.
Szavazni pedig persze hogy szavazok! :)
Nem akarok itt hízelegni, de nagyon szeretem a honlapot. Nagy örömömre szolgál a böngészése, és rengeteget tanulok belőle, ha csak a szárazon is. A képek pedig - ha soha nem is jutok el hasonló tájakra, a segítségetekkel mégis láthatom ezeket a különleges helyszíneket, állatokat. Köszönet érte.

Nem tudom, hogy sikerült-e időben elküldenem, de beneveztem magam is (noblesse oblige, ugye). Betenném ide is a képet (amely egyébként nem jó), csak nem tudom, hogyan kell. Bohóchalgyerekeket is sikerült lefényképeznem, és ilyet még eddig nem láttam máshol.

Mea culpa. Látszik, hogy én még tényleg nem vagyok igazi búvár: ritkán érek rá a honlapot olvasni.

Köszönöm a tájékoztatást, sajnos későn érkezett.
Majd ha Debrecenben rendezitek a következőt, arra szívesen elmegyek.

:)
Nagynak nagy, nősténynek nőstény, gyakran harcias is - de hiányoznak egyéb olyan tulajdonságaim, amelyek híján talán mégse jó megoldás a javaslatod... :)

Mint ahogy már töredelmesen bevallottam, én még éppenvóternek sem vagyok mondható a mindösszesen 8 (...) merülésemmel. Most pedig azt is bevallom, nyílt sisakkal vállalva az elpuhultság és szibaritaság vádjait is, hogy Dorogon minimum rekkenő nyári hőségben lennék hajlandó merülni: öreg embernek már fázósak a csontjai. Így hát minden fiatalnak, bátornak, vakmerőnek és teherbírónak jó mulatást és merülést kívánok - én már csak maradok a meleg víznél, ha lehet...

Gratulálok a győztesnek!
E kép láttán valahogy mindig libabőrös leszek: számomra mérhetetlen és reménytelen sóvárgást is sugall. Nagyon szép. Ugyanakkor a többi résztvevőnek sincs szégyellnivalója - élvezet volt képeiket látni és elandalodni.
Legközelebb viszont megvárom, hogy az összes pályamunka megérkezzen...

Azt pedig külön megköszönöm, hogy én leszek a következő téma! :)

Köszönöm a választ, elképesztő egy teremtmény. Lenyeltem volna a csutorámat, ha előzmények nélkül találkozom vele...

Minden kedves búvárnak, fórumtársnak áldott, békés, nagyon boldog karácsonyt, merülésben és élményekben gazdag új esztendőt kívánok!(Képet is csatoltam volna, de nem sikerült - így csak a képzelőtehetségetekre hagyatkozhatom).Boldog karácsonyt!

Köszönöm szépen a képeket, nagy gyönyörűségemre szolgáltak (igaz, némi irígységgel elegyest, mert erre a szintre, ezekre a helyekre, ezekhez a lényekhez talán sose jutok el) - ezért is külön öröm, hogy a fényképészek megosztották velünk a felvételeket.
Egy segítséget azonban kérnék: Selmeczi Dániel legutolsó, "rúzsosajkú" teremtményével még soha, sehol nem találkoztam. Vajon ki ő?

Noha a fényképezéshez nem értek, sajnos, nekem is ez a kép tetszik a legjobban (sajnos nem tudom, hogyan kell idevarázsolni a fórumba, ezért csatlakoztam a hozzászólásodhoz).
Jó mulatság képeket nézni addig is, amíg az ember újra eljut a víz alá!