Havi fotó- videó verseny

2017 Ember a roncson

 
 
Olyan roncs fotókat várunk, ahol búvár is szerepel a víz alatti képen.
Beküldve 6 kép
» Verseny információ

Környezettudatosság és búvárkodás

Környezetvédelem
2005. január 5.
A merülés után néha sajnálkozunk, amikor az egyre szegényesebb élővilágra gondolunk, és sokunknak jut eszébe, hogy régen mennyivel több látnivaló jutott a sokkal kevesebb búvárnak. Amikor a felelősöket szidalmazzuk, érdemes végiggondolni a saját szerepünket a környzetet átalakító folyamatokban.

Kezdjük a megszokott formában: ez a cikk nem a szokásos módon tárgyalja a környezetvédelmi problémákat. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen kérdéskört több különböző szinten lehet vizsgálni. A legegyszerűbb az a típusú megközelítés, hogy az egyén felelősségének hangsúlyozásán keresztül eljutunk oda, hogy ne szemeteljünk, illetve ennél tovább lépve, szedjük össze azt, amit mások felelőtlenül elszórnak. Erre építve lehet szervezni olyan programokat, amire a budakalászi tótól kezdve az Adrián keresztül a legextrémebb merülőhelyekre is elmennek a búvárok. Az ilyen rendezvényeken összeszednek egy csomó szemetet, a szervezőktől meghallgatnak néhány érdekes adatot az egyes alkotó elemek lebomlásáról, ami esetenként meglepően hosszú is lehet, és természetesen elítélik a szemetelő búvárokat. Ezek nagyon fontos és szemléletformáló rendezvények, semmiképpen sem akarom őket kritizálni.

Én mégsem ezt a megközelítést választom, mégpedig azért, mert azt remélem, hogy a környezettudatosság eme szintjére a búvárok többsége már eljutott. Viszont a közismert tényeken túllépve érdemes megvizsgálnunk néhány dolgot. Egyáltalán nem biztos, hogy ez egyszerű lesz. Ráadásul szándékom szerint provokatív is leszek, hogy érdemes legyen elgondolkodni a mondandómon. Azért kell továbbfejlődni az előbb említett szintnél, mert az ember hajlamos azt hinni, hogy mi, búvárok igazán derék környezetvédők vagyunk, hiszen nem szemetelünk, sőt, évente egyszer még takarítunk is mások után. Ha egy kicsit belegondolunk, könnyen beláthatjuk, hogy ez téves felfogás, hiszen a búvárkodás nagyon összetetten károsítja az élővilágot, sok esetben pedig kifejezetten környezetkárosító. Sietve le szeretném szögezni, hogy nem akarok senkit lebeszélni vagy elriasztani kedvenc sportunk gyakorlásától. A célom csak az, hogy jobban megismerjük a gondokat, esetenként csak egy kicsit változtatva a szokásainkon, csökkentsük az elkerülhetetlen károkozás mértékét.

József Attila egyik versében rácsodálkozik, hogy már kétmilliárd ember él a Földön. Bár ez nem volt olyan rég, azóta már több mint hatmilliárdan élünk bolygónkon. A Föld biológiai rendszere nincs felkészülve ennyi emberre. Jószerivel azt lehet mondani, hogy minden lélegzetvételünkkel kárt okozunk, hiszen széndioxidot lélegzünk ki, ami üvegházhatású gáz. Ez igaz a búvárkodásra is. A vízi környezetben a búvárok csak vendégek - méghozzá egyre gyakoribb vendégek. A tengeri életközösségek évmilliók alatt alakultak ki úgy, hogy nem kellett búvárokkal találkozniuk. Ezzel szemben az utóbbi harminc évben hihetetlen gyorsasággal szaporodott a kedvtelési búvárok száma világszerte. Azok az élőlények, amelyek jól tudnak úszni, ha túl nagy stressz éri őket, könnyen el tudnak menekülni. De a helytülő életmódú élőlények vagy tudnak alkalmazkodni, vagy fokozatosan eltűnnek. Természetesen lehet úgy érvelni, hogy más emberi tevékenységek sokkal károsabbak a tengerekre, mint például a halászat vagy az ipari szennyezések. Ez igaz, de valamilyen nem elhanyagolható szinten maga a búvárkodás is károsít. Ezt azért kell leszögezni, mert így tudatosul bennünk, hogy nem kedves vendégek vagyunk, hanem betolakodók. Bizonyos területeken, amelyek már nagyon súlyosan károsodtak, elrendelhetnek korlátozásokat vagy rövidebb hosszabb merülési tilalmakat. Ezeknek pont az az értelmük, hogy a terület élővilága regenerálódjon, éppen ezért tartsuk tiszteletben az ilyen rendelkezéseket. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy nem a koralltördelő, gyűjtögető, mindent összefogdosó búvárokra gondolok. Maga az, hogy egy nagydarab, elhasznált levegőjét nagy zaj kíséretében kiadó, csapkodó valami megjelenik egy helyen, ahol azelőtt ilyen nem volt, problémát okozhat. (Gondoljunk bele, mi mit szólnánk hozzá, ha városaink utcáin, hatalmas, nehézkesen mozgó lények jelennének meg, még ha a túlnyomó többségük jószándékú lenne is.)

A direkt hatáson kívül talán még jelentősebbek a búvárkodás másodlagos hatásainak káros következményei. Csupán néhány ilyet tekintsünk át a teljesség igénye nélkül, hiszen a búvárkodással együtt jár rengeteg járulékos tevékenység. Vegyünk például egy egyszerű egyiptomi utat. Azok a szerencsések akik eljutnak oda, általában repülővel utaznak. Természetesen a kerozin égése akkor is károsítja a légkört, ha valaki a búvárkodás okán használja fel a légi közlekedést. A felkapott üdülőhelyet úgy hirdetik, hogy pár éve még igazi beduin falu volt (egy kis romantika, egy kis folklór), de mára már igazi modern üdülőhely (nincs mitől félni, kényelmes és tiszta). Ahol sok ember gyűlik össze, ott többek között rengeteg szennyező anyagot termelnek, klasszikusan ilyen a kommunális szennyvíz. A világ számos, Egyiptomnál sokkal fejlettebb részén sem szoktak szennyvíztisztítókat készíteni, a szállodák szennyvize így aztán általában tisztítás nélkül kerül a tengerbe, átalakítva a környezet élővilágát. Élő példa erre az Adria, ahol az algásodás napjainkban hosszabb melegidőszak után már-már megszokott (és igencsak zavaró) jelenség. Ezek után könnyű folytatni a felsorolást. A kompresszorok, amelyekkel a palackjainkat töltjük, üzemanyagot fogyasztanak, és az égéstermékek bizony nem csak a városi közlekedés során károsítják a levegőt. Felidézhetjük, a jobb merülőhelyeket általában hajóval lehet megközelíteni. Tengerparti sétánk közben nézzük meg a kikötő vizét, mennyire szennyezett olajjal, de a kikötői műtárgyak is gyakran árulkodnak környezetszennyezésről. Egy merülőhelyen minél alacsonyabb színvonalú a műszaki kultúra, annál kevésbé figyelnek az ilyen kérdésekre - ha jól fizető vendégkört sikerül kialakítani, akkor nem takarékoskodnak pár liter gázolajjal.

A búvárkodás során gyakran használunk különböző lámpákat. Az elemek, akkumulátorok környezetszennyező tulajdonságai közismertek. Egyes környezetvédő aktivisták olyan szlogeneket találtak ki, mely szerint az az elem a jó elem, amit nem adnak el, nem vesznek meg, nem használnak fel. Nem véletlen, hogy egyes búvárbázisok gyűjtik az elhasznált elemeket és gondoskodnak környezetkímélő elhelyezésükről. Érdemes olyan bázist választani, ahol érezhetően figyelnek a környezetvédelemre, mind a felszínen, mind a víz alatt. A búvárkodás technikai sport, az utóbbi időben rengeteg fejlődésen mentek keresztül a felszerelések. Például a jackettek egyre ellenállóbb anyagokból készülnek, ehhez csúcstechnológia kell. Általában környezetkárosító technológiával készülnek az ilyen termékek.

Természetesen a búvárkodás helyzete nem egyedi, életünk számtalan területén találkozhatunk ilyen problémákkal. Tehát aki búvárkodik, tudatosítsa magában, hogy bizonyosan nem természetvédő tevékenységet folytat. Amit megtehetünk, tegyük meg azért, hogy minél kevesebb kárt okozzunk és ne csak a búvárkodás, hanem az élet más területén is. Ha merülés során arra leszünk figyelmesek, hogy merülőtársunk gondatlanságból vagy szándékosan kárt okoz az élővilágban, figyelmeztessük erre, de figyeljünk oda saját mozgásunkra, tevékenységünkre is, mint ahogy a nem búvárkodáshoz kötődő dolgok esetén is próbáljunk környezettudatos szemléletet követve cselekedni, vásárolni, dönteni.

Sokakban talán most az elutasítás az első érzés, mivel úgy érzik, egy ember önmagában szinte semmit sem tehet a globális problémákkal szemben, és nem szeretne senki sem lemondani kedvelt hobbijáról, önfeláldozó módon. Azt javaslom, hogy gondoljuk végig még egyszer az érveket. A felsorolt indokok nem arról akarják meggyőzni az olvasót, hogy ne búvárkodjon, hiszen a szerző is inkább a merülésszámának emelésén fáradozik. Csak azt szeretném elérni, hogy sokkal tudatosabban, a környezeti szempontokat jobban figyelembe véve tegyük ezt. Érdeklődésünk pedig terjedjen ki a búvárkodás élővilággal kapcsolatos részeire is. Vigyázzunk, hogy legyen mit megcsodálnunk a jövőben is a víz mélyén.

Dobó Zoltán
Búvár Paradicsom

Kapcsolódó írásaink:


Hozzászólást csak regisztrált felhasználótól fogadunk el. Regisztrálás/belépés.


 40. Luciferin 2013 okt 01. 08:07  
..., hogy ez millen jó vicc. :-)), avagy amikor Démon megbűvöli saját magát...
:-)))))
 39. azarabdémon 2007 sze 05. 11:33  
Igen, azóta Thomasbúvár megvilágított és utánanéztem a neten, sőt, a szerkezeti képletedet is megtaláltam. Csini. N, HO, OH... - jó tudni. Mint egy régi viccnél:
Mi a különbség a víz és az újszülött ikerpár közt?
-A víz az: há kettő ó, az újszülöttek meg: ó, há kettő??
 38. Mirci 2007 sze 05. 08:37  
Ezekre a világító bigyókra kár volt felhívni a figyelmem! Még a végén bevállalok pár éjszakai merülést! (Juj, már csak pár hetet kell kibírni) Régebben is észrevettük szafarikon, hogy villog a tenger most már tudjuk, miért...
 37. Luciferin 2007 sze 05. 08:24  
Alkalmazva az egyszer már bevált, nem túl elegáns, technikát, nickem etimológiájáról: /Hirek/727
Fenyegetés képpen megjegyzem, hogy még több cikk van amire tudok hivatkozni, szóval vigyázzatok, hogy miről írtok. :)
 36. Luciferin 2007 sze 04. 21:39  
:)
A további 35 bejegyzés a fórumban olvasható.


A fórumban leírtakért a divecenter.hu felelősséget nem vállal, az kizárólag a hozzászóló magánvéleménye.

Powered by babelrabbit engine © 2004-2017 Bunny - All rights reserved
Az oldal szöveges és képi tartalmának felhasználásáról az impresszumban tájékozódhatsz.
impresszum / contact / Médiaajánlat / Hirdetési lehetőség