»» ««

Elveszve, de nem elhagyatva

Felszerelések

Minden, amit a különféle elektronikus vészhelyzeti jeladókról tudni kell és érdemes.

A legtöbben hallottak már a hagyományos jelzőeszközökről, a bójákról, tükrökről és hasonlókról, amelyek elsodródás esetén életmentőek lehetne- de megvannak a maguk korlátai. Mit tehetünk, ha nagyobb biztonságot szeretnénk, és létezik-e egy olyan elektronikus eszköz, ami valós segítség lehet a bajban? Nézzük meg búvárszemszögből, hogyan is működnek jelenleg a piacon lévő berendezések.

A jelzőberendezéseket a használt frekvencia alapján, három csoportra oszthatjuk:

406 Mhz es rendszer:

406 Mhz-es rendszer, a Cospas-Sarsat műholdak által monitorozott frekvencia (a régi 121,5 Mhz analóg frekvencia figyelése 2009-től megszűnt) globális lefedettséget biztosít, tehát a világ bármelyik pontján működik. Amikor vészhelyzetbe kerülünk, aktiváljuk a jeladónkat, ami egy digitálisan kódolt jelet küld a műholdnak, így egyéb jelforrások nem zavarhatják. A helyzetünket meghatározva, vagy ha van a készülékünkbe beépített GPS, akkor a pozíciónkat továbbítja a műholdnak, ami nagyban szűkíti a keresési területet. A műhold riasztja a Vészhelyzeti központot, ahol megszervezik a mentésünket.

Minden PLB-t (Personal Locator Beacon, azaz Személyi helyzet jeladó) regisztrálni kell, ami több szempontból is előnyös. A téves riasztások elkerülhetőek telefonhívással vagy rádiós kapcsolatba lépéssel, így komoly költségtől kímélhetjük meg magunkat. A keresés megkezdése előtt már tudják a regisztrált információk alapján, hogy tengeri, légi vagy akár egy búvár kereső eszközről történt a riasztás. Azonban ha ezt végiggondoljuk egy valós, nyílt tengeri búvár elsodródás esetén, nem biztos, hogy a legjobb megoldást választottuk. Vizsgáljuk meg a folyamatot: bekapcsoljuk a jeladónkat, a saját búvárhajónk -ami elvileg a legkézenfekvőbb segítség lenne- nehezen tud részt venni a keresésben, hiszen semmilyen tőlünk érkező elektronikus segélykérést nem tud fogadni. Ha a riasztási jelzést sem tudjuk leadni, akár órák is eltelhetnek míg a keresésünkre indulnak. A központ riasztásáig 2 óra is eltelhet, és ha tényleg egy távoli, minden civilizációtól mentes helyen merülünk, akkor lehet, hogy a segítség több száz kilométeres körzetből érkezik, miközben esetleg csak pár km-re vagyunk a hajónktól. Összefoglalva előnyös, hogy az eszköz a világ bármelyik pontján működik és nincs szükség vevőegységre, ám a mentőegység megérkezéséig sok idő telhet el.

McMurdo PLB ~350 USD

121,5 Mhz rendszer:

A régebbi 121,5 Mhz vészhelyzeti frekvencia analóg, ami ma már csak "földi" bázisállomással kommunikál, így elsősorban lokális keresésre alkalmas. Tehát rendelkezni kell a közelben egy vevőegységgel, ez az eszköz a föld geometriájából adódóan globális lefedettségre nem alkalmas. Amennyiben aktiváljuk a jeladónkat (azaz a PLB-t), akkor a búvárhajónkon lévő vevőegységre riasztást ad le, hogy váratlan esemény történt. Mivel a jeladókat regisztrálni nem szükséges, így az esetről több információt nem kaphatunk. A vevőegység behatárolja a jel irányát és a becsült távolságot, amit nagyban befolyásolnak a felszíni körülmények (hullámzás, domborzat). Mivel a jel egy analóg forrás, ezért könnyen interferencia léphet fel, ez nehezítheti a keresést. A 121,5 MHz frekvencia GPS adatot nem képes továbbítani.

Ha egy nyílt vízi helyzetet vizsgálunk, akkor alkalmas eszköznek tűnhet ez a jeladó, mert a legközelebbi segítséget a vevőegységgel felszerelt búvárhajónk nyújthatja. A riasztás ide is történik, és rossz látási viszonyok esetén nagy segítséget nyújthat a keresésben. Amennyiben a parti őrség riasztása szintén megtörténik, a keresésünkre induló hajókat és repülők rendelkezni fognak a vevőegységgel. Nagy előny, hogy a vészhelyzet jelzése azonnal megtörténik, ám ha a saját búvárhajónkon nincs vevőegység, akkor saját biztonságunkat csak korlátozottan szolgálhatja egy ilyen jeladó.

Sea Marshall ~450 USD

VHF rendszer:

Az elveszés kérdését viszont más irányból is megközelíthetjük, mégpedig vevő oldalról: melyik az a kommunikációs eszköz ami minden hajón megtalálható? A választ biztosan sokan tudjátok, mégpedig ez a VHF (Very high frequency) rádió. A 156 és 176 Mhz tartományban müködő csatorna, ami a különböző csatornákon keresztül alkalmas hang és vészhelyzeti kommunikációra. Tehát ,ha lenne egy vízálló, kézi akkumlátorral rendelkező rádiónk, már nagy lépést teszünk a vészhelyzeti problémák kezelésében. Hiszen a felszínre érkezve tudnánk kommunikálni a hajónkkal, illetve még súlyosabb esetben a környékbeli hajókkal is.

Felmerül a kérdés, hogy mi történik akkor ha elveszünk, vagy az időjárási viszonyok miatt nem láthatjuk a hajónkat, és semmilyen tájékozódási pont nem áll rendelkezésünkre? Akkor szükségünk lesz egy GPS -re, ami a rádióba van integrálva, így akár beolvashatjuk a pozíciónkat. Vagy, ha a helyzetünk nem javul, a modern hajózási rádiókra ami DSC (Digitális szelektív hívó) modemmel van felszerelve, rövid "sms" jellegű vészhelyzeti jelentést küldhetünk. Ez az üzenet tartalmazni fogja a küldő készülék MMSI (Maritime Mobil Service Identitiy) számát, és GPS koordinátáját, mivel a készülék aktiváláshoz regisztrálnunk kell egy nemzetközi adatbázisba.
Az eszköz nagy előnye, hogy szinte az összes tengeren és búvár desztinációnál használható, így alkalmas segítség a bajba került búvárnak.
A tesztek szerint valóban egyszerűen használható és jól működik, az Andromédán mi is ilyenre cseréltük le a korábban használt rendszert.


Nautilus Lifeline ~300 USD

Minden vészhelyzetre a legjobb módszer a megelőzés. Próbáljunk meg mindig tudatában lenni a saját határainknak, és ha úgy érezzük, hogy a körülmények nem alkalmasak a merülésre, akkor halasszuk el a vízbemenetelt. Semmilyen eszköz nem garancia arra, hogy biztosan megtalálnak! Ezért ne vállaljunk extra kockázatot ezen eszközök birtokában sem!

Mindenkinek biztonságos merüléseket!

Selmeczi Dániel
www.selmeczidaniel.com
Kapcsolódó írásaink:



 3. hopposztkopp 2013 feb 27. 17:05  
Bizonyára ismered, amikor a bajbajutott turista a vízálló és éjjel is látható számlapú búváróráját akarja eladni a székelyembernek. Nos nekem ez egy tóban egy fillért sem ér. (ami nincs...)
Tengeren esetleg elvárható, hogy aki merültetni visz, az vissza is hozzon, - legyen az ő gondja. Az ő felelősége.
Csak tartson szemmel, hol vagyok és úgy vigyázzon rám, mint a jó gazda a jószágára. Merülni mentem, lehetek birka is. (mert eddig ez így volt.)
 2. janosbuvar 2013 feb 27. 15:04  

Mindenki a saját felelősségére és kockázatára űzi ezt a sportot  még  ha ezzel nincs is mindíg tisztában pedig erről nyilatkozni mindíg szokott a merülés  megkezdése előtt. A kezdő és a haladó búvárok több fölösleges " kacatot" is megvesznek mire a vízig eljutnak.  Egy komolyabb lámpa vagy egy computer jóval többe kerül mint egy ilyen  3 üzemmódban is használható vízhatlan URH rádió!  A cseh búvárboltokban már tavaly is lehetett kapni :   http://www.divers-direct.cz/vysilacka-s-gps-nautilus-lifeline/d39562/
 1. istvanv 2013 feb 23. 09:41  
Jó tudni, hogy kedvenc hajónkon gondoskodnak a biztonságunkról! :)

Merülőhelyek

Tiran, Thomas Reef

Egypt, Red Sea

3/3 db alapján:érdekes(átlag: 4) átlagos nehézségű
max: 38m, látótáv: 10-25m , áramlás , driftes

napihajós megközelítészátony merüléskorallos, trópusi élővilág sziklás, hasadékos élőhely nyílt vízi fajokjelentős halraj nyílt vízben

Látogasd meg és lájkold facebook csoportunkat, videóinkat pedig a Vimeo csatornánkon is elérheted.
A fórumban leírtakért a divecenter.hu felelősséget nem vállal, az kizárólag a hozzászóló magánvéleménye.

Powered by babelrabbit engine © 2004-2024 Bunny - All rights reserved
Az oldal szöveges és képi tartalmának felhasználásáról az impresszumban tájékozódhatsz.
Impresszum / Adatkezelés