A Nílusba csúszott az ókori szentély
TudománySzokatlan módon az egyiptomi búvárrégészek egészen különböző adottságú helyeken kutathatnak eredményesen.
A Vörös-tenger vizeit számos magyar búvár ismeri, de néhányan már Alexandriába, a Földközi-tenger partjára is eljutottak, ahol különlegesen értékes ókori romoknál lehetséges a merülés. Ám ott van a Nílus folyó is, ahol szintén vannak még felfedezésre váró maradványok.Ezúttal az első ízben vizsgálják a Nílus medrét- a projekt keretében búvárrégészek végig szeretnék vizsgálni az egész folyót. Az archeológusok reményei szerint a Nílus számtalan értékes leletet rejt, s nem csupán azért, mert az évszázadok során megemelkedett a vízszint, hanem hajószerencsétlenségek és természeti csapások folytán rengetek értékes antikvitás kerülhetett a mélybe. Hnum, a termékenység óegyiptomi kosfejű istenének szentelt templom portikuszára Asszuán közelében bukkantak.
A masszív portikusz túlságosan súlyos, hogy a mostani feltárások során a felszínre hozzák, ám a régészek kiemeltek egy egytonnás követ. A feliratok valamikor a XX. (i.e.945-712) és a XXVI. (i.e. 664-525) dinasztia uralkodása alatt készülhettek, maga a kő azonban sokkal régebbi lehetett, mivel az ókori Egyiptomban az építőanyagokat újból és újból felhasználták.
A továbbiakban két oszlopot, valamint több követ terveznek kiemelni a folyóból. A régészek reményei szerint a rajtuk lévő feliratok segítségével megállapíthatják, hogy pontosan mikor épülhetett a szentély közelében lévő úgynevezett nilométer: ennek segítségével állapították meg az ókori hivatalnokok a vízszint magasságát a Nílus évenkénti áradásakor, hogy kiszámítsák a várható termést, s a földművesek adóját. Zahi Hawass szerint a maradványok a Nílus folyásának megváltozása miatt kerültek a mélybe.
[ A Múlt-kor nyomán ]
(átlag: 3.7) könnyű körülmények 
Kecskemét
