A nagy mélységek titokzatos, szinte ismeretlen világa számtalan csodát tartogat.

HIRDETÉS

Lezajlott annak a tengeri kutatóprogramnak a negyedik, utolsó fázisa, amelyben a távolról irányítható Isis tengeralattjáróval akár 6000 méteres mélységben is felderíthető az óceánok élővilága. A 2007 óta futó program során már eddig is számos, korábban ismeretlen élőlényt fedeztek fel, most pedig újabb tíz fajjal gazdagodott a furcsa és korábban soha nem látott lények listája.

A 2000-ben indult, Census of Marine Life nevet viselő nemzetközi program eredményeiről legutóbb itt és itt számoltunk be: a kutatók távolról irányítható merülési eszköze, az Isis most hatolt utoljára a tengerfenékre ennek a programnak a keretein belül. A MAR-ECO elnevezésű kutatóprogramban az Atlanti-óceánban hegygerincként magasodó Közép-Atlanti hátság élővilágának feltérképezése volt a cél.

A ritka állatfajokat felvonultató kutatás ezúttal körülbelül 10 új fajjal gazdagíthatja az eddig nem ismert tengeri állatok listáját: az egyik élőlényről a kutatók úgy vélik, hogy "hiányzó" evolúciós láncszem lehet a gerinctelen és a hátgerinccel már rendelkező állatok között. A munkát ezúttal az angliai Aberdeen Egyetem kutatói vezették - az Isis merülőeszköz összesen több mint 300 órát töltött a víz alatt, ezalatt többnyire 700 és 3600 méteres mélységben mozgott. Az új kutatás elsősorban a Golf-áramlattól északra eső hidegebb és a délre eső melegebb vizek vizsgálatára koncentrált.

"A Közép-Atlanti hátság nyugati oldalán egészen másfajta élővilágot találtunk, mint a keletre eső részeken. Ez azért meglepő, mert a kétféle élőhely egymáshoz igen közel, nagyjából 16 kilométerre helyezkedik el. Észak-keleten a tengeri sünök domináltak, a sziklák pedig mindenhol tarkák voltak, tele szivacsokkal, korallokkal és más élőlényekkel. A hátság észak-nyugati oldalán mindez máshogy nézett ki: a sziklák szürkések voltak és sokkal gyérebb sokféleséget találtunk" - mondta Monty Priede professzor, az Aberdeen Egyetem óceánlaborjának igazgatója.

A gerinctelenek és a gerincesek közötti átmenethez vélhetően közel álló férgek igen érdekesek a kutatók szerint: "Nincs szemük, sem más olyan szervük, amely nyilvánvalóan érzékelésre szolgálna. Agyuk sincs, van viszont feji és farki végük, valamint egy olyan, primitív testi tervrajzuk, mint amilyen a korai gerinchúros állatoknak. A mostani és az utóbbi évek felfedezései teljesen átalakítják az óceánokkal kapcsolatos eddigi gondolkodásunkat, hiszen nem elég, ha csak a tengerek széleit kutatjuk: nem hagyhatjuk ki azt a rengeteg élőlényt sem, amelyek a tengerfenék hegyes és völgyes területein, az óceán közepén élnek" - mondta Priede.

[ Origo ]

Kapcsolódó link: MAR-ECO