Egy rutinos búvár vesztette életét a Weeki Wachee barlangrendszerben.

Hirdetés

A Weeki Wachee tó arról ismert, hogy sellőruhás hölgyek adnak elő különféle víz alatti programokat a látogatóknak. Ám a mélyben egy barlang is található, ahol rendszeresen merülnek a búvárok, akik tisztában vannak ennek a veszélyeivel. Időnként azonban az alapos felkészülés ellenére bekövetkezik a legroszabb.

A közelmúltban a 29 esztendős Marson Kay sokadjára merülte már társaival a barlangot, amikor felemelkedés közben utat tévesztett és egy szűk járatban rekedt. Társai pedig gyorsaságuk ellenére sem volt képes megmenteni. A tampai Karst Underwater Research civil szervezet és a floridai víz alatti barlangok feltérképezésével foglalkozik. A csoport már évek óta hajt végre kutatómerüléseket a Weeki Wachee rendszerben, és ebben vett részt Kay is. Társai tudták róla, hogy a barlangi búvárkodás a szenvedélye.

Marson Kay és öt társa a délutáni órákban indult el a merülésre. Nagyjából 55 méteres mélységig jutottak el a Weeki Wachee barlangrendszerben, amiben 30 méteres mélységben néhány igen szűk rész van. Felemelkedés közben itt került bajba Kay, aki utat tévesztett és egy különösen szűk járat felé indult el. Képtelen volt átjutni, a víz pedig olyan erősen áramlott, hogy nem tudott kiszabadulni. A többi búvár megtalálta a bajba jutottat, de nem tudtak segíteni neki, ezért a felszínre menve riasztották a többi segítőt. A mentőcsapat percek alatt elérte a megjelölt helyet, ám Kay akkor már mozdulatlan volt, a reduktor sem volt a szájában. A felszerelését levágták róla és így vitték a felszínre.

A csapat mindent megtesz a merülések biztonságáért, és Marson Kay egyike volt a legrutinosabb tagoknak. Több barlangban merült és mentőexpedícióban is részt vett. Mivel Gainesville városban lakott, akár hetente 2-3 alkalommal is merülhetett a környék számos barlangjának valamelyikében. A sok merülésnek köszönhetően széles körű tapasztalatra tett szert. A Weeki Wachee viszont az áramlás miatt nagyobb kihívást támaszt a búvárokkal szemben. A tragikus baleset napján Kay-t menyasszonya is elkísérte a merülőhelyre.

A halottkém néhány nappal a baleset után tette közzé a jelentését, és a halál okaként embóliát jelölt meg, tehát búvárbalesetnek minősítette az eseményt. A Karst Underwater Research összefoglalója szerint Kay sikeresen elérte a kitűzött mélységet, majd jelzett társainak hogy felszínre emelkedik. Noha ott volt a vezetőkötél, a búvár másik irányba indult, valószínűleg túl gyorsan kezdett emelkedni, és az embólia miatt elvesztette tájékozodóképességét, és egy egészen szűk résbe préselte be magát, ahonnan nem sikerült gyorsan kiszabadítani. Csapata szomorúan emlékezik a rutinos csapattagra és közkedvelt emberre.

[ tampabay.com nyomán ]