Természetesen, csak Általános beszélgetés fórumon, hogy itt maradjanak meg a balesetes, veszélyhelyzetes történetek.

Szerintem valamiféle kiemelt user.

Sőt, ha nem akarsz még addig sem várni, amíg megjön: Cousteau hajója 50 év múlva visszatér, és a készült film (The Silent World Revisited) megnézhető a YouTube-on teljes egészében.

Például az Undersea World of Jacques Cousteau.
Most elég nagy szám a díszdobozos Cousteau-összes.

Nem vagyok benne biztos, hogy A csend világát láttad, volt egy Cousteau-sorozat, ami később készült és nyilván másabb hangulatú. A csend világa egy másfél órás, teljes hosszúságú dokumentum-játékfilm, tehát nem tiszta doku, szerintem.

Igazán összevághatnál egy 3-4 perces best of Taka 2-t a YouTube-ra.:)

Érdekes összeállítás... Van, ahol a profizmus számít, máshol a jó poén, és akad amit azért van itt, mert nagyon is gagyi. Nekem a The Deep hiányzik például a jobb filmek közül.

Egyszer volt ezzel apróbb problémám... Hideg vizes merülésnél (kezdő voltam még, nem annyira rutinos komputerhasználó) szigorúra állítottam, de visszaállítani elfelejtettem. Aztán amikor legközelebb merültem, már a Vörös-tengeren, csodálkoztam, miért vagyok mindig dekólimiten, amikor pedig nem volt a merülés túl mély.

Mondok mást: BBC Prime, 16:00, Amazon Abyss. Még a focimeccset sem fogom nézni miatta...

Kis kiegészítés a sztorihoz: rég volt, de arra emlékszem, hogy egy kisebb falat tudtunk merülni Pirannál. Viszont a falig egy sekélyen mélyülő, maximum 5 méteres platón kellett átúszni a lépcsőtől, és itt elég kellemetlen hullámzás volt. Szóval én azért indultam előre, mert húzni kellett rendesen, és amikor kicsit odébb megálltam pihenni és hátranézni, társ sehol, irány vissza, de akkor már jött. Ezek az áramlásos, hullámzásos bulik néha okoznak kisebb kellemetlenségeket. Például a társad kezdő, bérelt uszonya nem ér semmit, így hát beindulhat a vontatás...

Molchanova hogy csinálja ezt? Tényleg nem a kor számít, 1962-es születésű... Ha ilyeneket tudnék, nem is izgatna annyira a palackos merülés.

Na ő, Tom Sietas az, aki tényleg oxigénpalack nélkül merült.:) Tehát a normál statikus világcsúcs jóval kevesebb 15 percnél, ez a rekord úgy született, hogy előtte 20 percig tiszta oxigént lélegzett. Ez azért megváltoztatja az erőviszonyokat.:)

Én nem vettem teljesen komolyan az "érzem a vizet" jellegű hozzászólásokat. Velem is időfordul, hogy időnként marhára nem vágyom arra, hogy érezzem, ahogy víz körülölel.:) De azért a meleg víz is jó poén, ott én nem szeretek szárazruházni.

Az idén csak szilva lesz, azt hiszem, meg törköly, de hát azt ki a fene képes meginni? A szőlő viszont jónak ígérkezik... Kevés lesz a pince.:)
Ha mindenki hozna kevés italt, és úgy csinálnánk egy fotósversenyes zsűrizést, jobb lenne a hangulat, és még a magamfajtáknak is lenne esélyük egy jó helyezésre.:))))

A tokaji borunkkal meg sem kínáltak? Szégyen, gyalázat!:)

Remélem nem felejtettem el mondani, hogy a Kanári-szigeteken fontos megfontolásokból tilos alkoholt forgalmazni.:P

A Blues Brothers film szerintem üt. Épp James Brown hirdeti az igét. CD-n is állat, de ez sem piskóta.:)

A tévében: Blues Brothers kezdődik, most.:) De jó is itthon!:)

Hogy stílszerű legyek: neked nem Guiness jár, hanem Kőbányai.:))))

Nem írom le, mert Zook megharagszik/megsértődik.:)

Az én javaslataim neked mentek, bár elfelejtettem jelezni. Rengeteg ott a bázis felsorolva. Magyar bázisokról meg több cikk is íródott nálunk.

Térképes kereső: http://www.diving.hr/main/gdje.asp?L=eng
Szintén városra lebontott kereső: http://www.dive-centers.net/diving-croatia-46.html

Azt kevesen tudják számon tartani, melyik bázisban milyen nációjú tulajdonos van.:) Talán csak a németek tudján jobban egymásról, de német bázis mindenütt van a világon.:)))

Az utolsó mondatoddal tökéletesen egyetértek.:) Lelkesítsen az, hogy amikor legutóbb ott voltam, akkor több gébet láttam és sok márnát is, más egyebek mellett.:))))
Egy reduktort akarnék kipróbálni, szerviz után. Óvatos duhaj vagyok...

Terveztem egy rövid uszodás mókát a hétre, az Újhegyiről lemaradtam már, és meglehet, a hétvége sem jön össze, de netán mégis akad valaki, aki tud ilyenről szombaton mondjuk?

Én hálás vagyok történetért, ahogy ti próbáltatok belőle okulni, úgy mi is. Van egy szemérmesség az ilyen dolgokkal kapcsolatban, ti ezt megtörtétek, és ezért jött létre az egész fórum.
Az elemzésről pedig annyit: természetes, hogy mi itt, az internet előtt roppant okosak vagyunk. Közben pedig nyilvánvaló, hogy ott, a reptéren, amíg úgy érzem, vagy úgy akarom érezni, hogy enyhe rosszullét ez csak, bizony túlnyomó többségünk felszállna arra a gépre. De lám, én például nem tudtam a repülőgépen levő oxigénpalackról, tehát megint tanultam valamit.

Az idézetek rendben vannak, a személyeskedés nem. Tegnap azért kértem, hogy a témát ne erről az oldaláról közelítsétek, sajnálom, hogy te ezt a részét nem vetted figyelembe a javaslatomnak.
Amit viszont a te idézeteidből is látok: gyakorlatilag pont ugyanott tartunk, mint a vita kezdetén, azaz merülés után nem ajánlott a mozás. Pont. A búvárok 99 százaléka nem fogja tudni, hogy ez miért nem előnyös (és a kutatók is éppen eleget törik ezen a fejüket), ezért a társalgásnak ez a része szép lehet ugyan, de hasznos kevésbé. Hogy a te általad idézett források adnak jobb magyarázatot rá, az nagy örömmel tölt el, de nem ezek győztek meg arról, hogy legközelebb merülés után ne menjek ökölvívó-edzésre.:)
Az is szép, hogy említed, enyhe mozgás a dekompressziós megálló alatt (nem a felszínen, nem a mélyben) előnyös lehet. De ha már így benne vagyunk, egy, a fentieknél szerintem fontosabb dolgot említsünk: a nagy mélységben végzett erős fizikai munka (úszás áramlással szemben például) viszont egyértelműen növeli a dekóbetegség kialakulásának esélyét.
Nagyon leegyszerűsítve a dolgokat, hogy bárki könnyen megjegyezhesse: a búvár ne erőltesse meg magát se a merülés legmélyebb pontján (illetve a merülés egész időtartama alatt sem), sem pedig közvetlen merülés után a felszínen. Aki pedig edzettebb, fittebb, az eleve védettebb, hiszen számára nem lesz annyira megerőltető egy kis úszás.

Lefekvés előtt benézek, és ilyen súlyos téma kerül elő... Amikor én amatőrfilmezni kezdtem, szó sem volt természetfilmezésről (sőt, búvárkodásról sem), így én azóta is folyamatosan mindig inkább játékfilmes fejjel gondolkodok, és szeretek gondolkodni. Volt egy remek alkotótársam, így én író-rendező, ő pedig operatőr-vágó volt egyetlen közös rövidfilmes projektünkben. ő azóta abszolút a filmezés világába került, klipeket rendez, több kitartása, ereje volt, mint nekem.

A kamerával én több dologra készülök. Az egyik az, hogy úgy vélem, remek kiegészítője lehet mindannak amit itt írogatok a dc-n egy kisfilm. Ez egy roppant funkcionális műfaj, és úgy gondolom, ha jobban belejövök, akkor ezek nagyon kellemes színfoltok lesznek itt.

De amikor arra gondolok, mit akarok elérni "igazi" filmekkel, akkor viszont már más izgat. Nagyon szeretem az ellentétes montázst, az elütő képet és szöveget, az egy beállításban megvalósított több plánt, szóval egy kicsit eizensteini alapokra helyezem a felfogásomat, a tudományos felvilágosítás nem az én világom. A film egyszerre legyen mesélős és meghökkentő. Ezért én lazán beáldoznék olyan elveket, hogy csak olyan képet használjak, ami akkor és ott készült. A végeredmény és a hatás érdekes csak.

A kötöttebb téma persze, hogy lehet nehezítő tényező. Ám a fent említett elképzelések csakis elképzelések az én esetemben, mert sokkal kevesebb a tapasztalatom mint a megvalósítandó tervem. Szóval egy téma, akár mint a Big blue, egy feladat, aminek a kidolgozásából tanulok. És kész. Nem világdíjas filmet akarok csinálni, hanem egy összeszedett, komponált etűdöt, ami képes megmutatni azt, nekem mit jelent ez az egész.

Épp most néztem a Grüner See felvételeimet, big is, blue is...:)

A zenés ötlet is az enyém, asszem. Szabályok: 1574-es hozzászólás.
Magyarázat nem lesz, én szívesen látom, kinek mit mond az, hogy Big blue. (Aki szereti a filmet, nyilván máris kiindul valahonnan.)

Na jó. Szeptember 20, Big Blue. És kész.:)
Gyártok belőle egy hírt is, hátha valaki nem olvassa ezt a mi csodás fórumunkat...:))))

Helóka, én csináltam egy versenyszabályzatot már. Véleményezted???:)

Nyaralás: hát tudod, az a nagy helyzet, hogy nekem sokkal szűkebb az archívumom, tehát ha mondjuk a beküldési határidőt a hazaérkezésünk utánra toljuk ki, nagyon nem bánnám. De ugye Jules beszólt a Big blue témára, én meg senkivel nem akarok kitolni. Ha valaki mond bármit (nekem az is jó, hogy Szabad a vásár) amit rohadtul szeretni fogunkn témailag, akkor mondjuk legyen szeptember vége a beküldési határidő így első nekifutásra. Pontosabban addigra mindenki megcsinálhatja, vághatja a cuccot, atán amikor megegyezünk a kódolásban, jöhetnek tucatjával a filmek.

Offolunk, offolunk? Vagy ez is a korral jár?:)
Görögországban elég komolyan vették tapasztalataim szerint a mélységet, Spanyolországban is hasonlóképpen, nem akartak kockáztatni. Visszagondolok Törökországra, ott volt egy bázis, ahol nagyon, és egy másik, ahol annyira azért nem erősködtek, de azért figyeltek ránk. Máltán már előfordult, hogy lejjebb csúsztunk, Tunéziában inkább ügyeltek a mélységre. Európa-szerte úgy tapasztaltam, hogy a bázison figyelnek az emberre, a kezdő inkább kap egy külön vezetőt, aki vigyáz rá, hogy ne követhesse a csoportot 30 méter környékére. Majd ráér lemenni addig pár tucat merülés után...

A Karib-térségben van valami általános felfogás a mélységgel kapcsolatban? Úgy képzelem, ahol olyan sok az amerikai turista, egy OW búvárnak "bebetonozzák" a tengert 18-on.:)

Gyanítom, a vitát ezen a szinten a túlnyomó többség már nem érti, és szemmel láthatóan ti sem tudjátok meggyőzni egymást.:) Szerintem maradjunk a mindenki számára egyértelmű tényeknél, netán magánban egyeztessetek, mert én már rég elvesztettem a fonalat a szódásüvegnél.:)

Ez a "ha akar, vegyen anyagot megoldás" nekem azért nem igazán tetszik. Gyakorlatilag kizártnak tartom, hogy bárki ilyennel vegyen részt a versenyben, pusztán felfogásbeli okokból húztam fel rajta a szemöldököm. Nekem valahogy idegen, hogy egy thaiföldi filmmel versenyezzek, noha még soha nem jártam ott. De nyilván ha nem kell egyéni alkotóról szóljon a dolog, ez sem kizáró ok.

Okés, tehát filmek versenyeznek, nem egyes személyek, a lényeg, hogy a beadó személy ne a BBC-ből felvett anyagokat vágja össze sajátjaként.:) Jobb ezt előre tisztázni. Csinálok mellé egy kis adatlapot, ahol fel lehet tünteni stábot is, ez azért jár annak, aki melózott még a filmen.
235 mega 5 perc? Nekem ez soknak tűnik. Webes verseny legyen, webes elvárásokkal, szerintem.

Egy kérdés ennek kapcsán: filmeket várunk elsősorban. De kinek a filmjét? Legyen kikötés, hogy egyazon személy legyen az operatőr, vágó, rendező? Vagy lehet csapat is? Netán egy operatőr-rendező páros filmje is elfogadható? Fotósnál mennyivel egyszerűbb!...
(Sőt, videónál komoly alkotótárs lehet a szereplő búvár is...)

Vitaindító bővítéseként: írtam már erről én is egyszer.
/Hirek/681

Szerintem Analóg semmilyen vágást nem bíz Jules-re, csak konvertáltatja a filmjét. Erre mondtam azt, hogy kissé túlbonyolítják ezt a kérdést.:)

Az elemzés szerintem sem volt rosszindulatú, sőt. Felszínre hozott olyan kérdést is, hogy mire van a biztosítás, és bizony ha már az szóba került, igaza van PDIC kollégának, hogy érdemes átfutni a szabályzatokat.

Megmondom őszintén, szerintem minden olyan sztori, ahol felmerül a levegős mélymerülés, a búvárok többsége számára felkiáltójel kellene hogy legyen. Tudok olyan búvárt eleget, akik a körülményekhez képest biztonsággal megmerülhetnek 50 métert, de sokkal több olyat ismerek, akiknek nem ez a "súlycsoportja". Olyan bázis is bőven akad, ami egy ilyen mélységű merülés után, eseménytelen volt-e vagy sem, felkéri a búvárt, hogy nyaralása hátralevő részében más bázison próbálja meg gyarapítani a merülései számát. Mégis, bőven akadhat olyan magyar búvár, akinek volt 40 alatti merülése. (És ezeknek csak egy részében volt tudatos, értelmes célja a nagy mélység elérésének.) Ezek túlnyomó többsége eseménytelen, de legyen a következmény enyhe rosszullét vagy tragédia, tudni kell, hogy ezek esélyét többszörösére növeli a nagy mélység. Dupla barátunk története is azt illusztrállta, hogy hiába eszük ágában sem volt olyan mélyre menni, mégis ott kötöttek ki, ahol a két búvárból az egyik már jórészt cselekvésképtelen volt. Akkor is azzá válhat a búvár, ha tudatosan tervezi ennek a mélységnek az elérését. A kellemetlen az, hogy a társa is... Vagy most olvasom Hexen történetét: vajon mi történik, amikor 40 alatt veszti el egymást a két búvár? Mire megyünk az egy perces szabállyal? Mikor kerülhet sor a riasztásra, mentésre, ha szükség van rá?

Tehát én azt vallom, hogy teljesen mindegy, kivel, hol, hogy merülök, és milyen indokkal mondja azt, hogy merüljünk 50 méterre, nem vállalom be. Már a 30 alattit sem erőltetem, ha nincs kifejezett, jó okom rá. Simán lehet nemet mondani bármire, pontosabban nem is a merülésre mond nemet az ember (hány olyan remek merülésem volt, ahol még 15 méterig se jutottunk!), hanem csak a tervre. Azt meg könnyű módosítani.

És a forgalom a versenygaléria topikjában smafu? Tessék elemezni a fotókat, szólj be Analognak, Archinak és Bunnynak, no meg mindenki másnak is!:))) Még azok is kapják meg a magukét, akik nem neveztek.:)

Azért mondtam, hogy megkérdezek valakit, akinek megbízok a véleményében, mert butaságot nem akarok mondani. Szerintem itt kulcsmomentum a sorozatmerülés, a mélymerülés, az utolsó fárasztó(!) merülés, az általános fáradtság, a merülések utáni repülés, no meg persze a folyadékbevitel is. Ezek így együtt okozhatnak bajt. Végülis nem egy olyan sztorit olvasni, ahol a búvár elvileg hiba nélkül merül, mégis kamrában köt ki, és maguk a komputergyártók is gondosan elhárítanak minden felelősséget, ha valaki limiten belül merül, mégis problémája lesz. Tehát általános, hibátlan recept nincs, de megfontolásra érdemes dolgok akadnak. Szerintem akkor jár legjobban a búvár, ha minél többet pihen repülés előtt, minél kevésbé merül a limiten, és odafigyel a folyadékbevitelre. Végülis Shine is ezeket a tapasztalatokat szűrte le magának.

Azért ilyen szintű előválogatásra nem gondoltam. Pontosítok: beérkezik x számú videó, és ha abból akad mondjuk egy, ami azért nagyon nem odavalónak tűnik, megvitatjuk. A fotósoknál beérkezik sok kép, ha van ami nem olyan jó, talán már a kis képekből is kitűnik, nem is feltétlenül nézi meg mindenki, de ha mégis, akkor is 1-2 másodperc. De mondjuk valaki küld egy három és fél perces anyagot, ami a semminél is kevesebb?... Nem akarnám a szavazókat, nézőket bosszantani.:)

Én úgy gondolom, a történetedet elolvasva, hogy kevésbé a folyadék volt a "bűnös", mint a sorozatmerülés, és az utolsó napi mélymerülés. (55 méter azért igen sok, minden szempontból.) Viszont azt hiszem, az ilyen esetek elemzésében segítségül fogok hívni egy szakembert, aki nálam többet tud ezekről a dolgokról. Remélhetően mindannyiunk számára tanulságos lesz a véleménye.

Még nincs kiírva se big blue, se más, a teljes "szabad a vásár" nekem annyira nem szimpatikus, viszont értelmes ötletekre nyitott vagyok. A big blue általam leírt értelmezése csak egy ötlet. Kapsz két szót: big blue, azaz nagy kékség. Te, ebből, mit? Ez itt a kérdés.
Három hónap? Minden lehetséges, de gyanítom, te megint másfél hónapig vágnád az egy perces anyagod.:)

Nem kis meló lehetett kiagyalni ezt a mindennél bonyolultabb megoldást erre a problémára.:) Ha ilyen gondokkal kell megküzdeni a videós versenyben is, akkor inkább nem lesz videós verseny.:)

Apropó. Szerintetek dobjam bele a kiírásba, hogy ha négynél kevesebb film érkezik be, akkor az aktuális kiírás nem számít "igazi" versenynek? És ki vállalja azt fel, hogy ha beérkezik egy film, ami szerintem bizonyos mércét nem üt meg, akkor segít nekem a döntésben? Bunny a Taka II óta nem akarja újabb filmes vitában hallatni a hangját.:)

Láttam, még versírásra is inspiráltak valakit a fotóid.:)

Meglehet, tényleg így volt, én már nem emlékeztem ennyire tisztán rá, mondjuk nem is rólam szólt.:) De amúgy sincs kézközelben Submarine...:)

Egyszer egy régi Submarine cikkben olvastam, ahogy a fotós a jobb kép kedvéért picit odébbterelte a csikóhalat, talán éppen Rabon? De kár, hogy most nem ugrik be a neve a fotós srácnak...:)