Az utolsó napon jött megint pár olyan kép, hogy kissé megborította az előzetesen kialakított rangsoromat. Örüljek vagy bosszankodjak?:)

A vágást a zaj miatt említettem. Kedvelem a kis HP-mat, de a minősége azért nem professzionális, itt pedig az eredeti fekvő 5MP képből lett egy kb. 2-3MP álló, szóval technikai okai is vannak a dolognak. De ez nekem az én szintemen belefér. Mivel elég sok tintahalas merülési élményem van, szerintem ez a jószág igencsak "jó modell". Nem feltétlenül idegeskedik, egy helyben lebeg és figyel. Ha a fotós egy kézzel tudja fogni a kamerát, a másik kezét pedig a tintahal felé nyújtva próbálja az ujjait mozgatni, a tintahal időnként utánozza ezt. Bár nem emlékszem száz százalékban arra, hogy itt is pont ez történt-e, de az esély megvan rá. Szóval befolyásoltam ugyan a viselkedését, de szerintem még az etikus határokon belül.:)

A vágás pedig szerintem teljesen normális dolog. Ha a néző számára a kép jobb, látványosabb lesz, miért ne tenném?

Ez a "meghitt" kép a Trevi kútnál készült...
 

Igen, a soroksári D. búvárrészlege is szerény. Viszont a táskás gondot nem értem, épp a közelmúltban vettünk egy jó nagy görgős utazótáskát, ami megfelelne búvárdolgokra is, és kb. 8 volt az ára.

A repjegy ára abszolút nem húzós, de ez a turistatömeg megfekszi az ember gyomrát. Ostia Anticát csak a vasút ablakából láttuk, mert Ostia Lido igen messze esik oda. Viszont búvárbázis ott van, meg a laziói partszakasz délre, északra eső részein több is, állítólag víz alatti romok is merülhetőek. De erről még nem találtam semmilyen hiteles forrást.

Most olvastam ezt a pár hozzászólást. Szerintem ott van a különbség, hogy ezek az angol helyek nem feltétlenül olyan "búvárbázisok", mint ahogy azt mi ismerjük. Arrafelé inkább a skipperes merülés megy, szóval a búvár vagy búvárok befizetnek a hajóra, és a merültetés azt jelenti, hogy a skipper a megfelelő helyre hajózik, tart egy eligazítást, aztán merül mindenki a saját örömére az információk alapján. Tehát gyakorlatilag egyénileg merülnek, saját felszereléssel (palack is az övék), a cég pedig csak a hajóutat biztosítja. Legalábbis úgy tudom, ez Angliában igencsak jellemző.
Ebből következik, hogy nem is biztosan van nekik olyan biztosításuk, mint egy nálunk szokásos búvárbázisnál. Nyilván a hajót vezető ember is rengeteg alkalommal megjárta ezt az utat, mindig baj nélkül, de amikor probléma volt, kiderült, hogy nem tehette volna. Azért egy ilyen súlyos balesethez már biztosan kell egy komoly emberi hiba is, ezért valakinek valamilyen formában vállalnia kell a felelősséget- kerül amibe kerül.

Nem kaptam még levelet sehova...

Jószerencsét,
Meddig leszel oda? Mondjuk kivételesen Zsóta barátunkkal nem találkozol? Egyébként olyan égetően nem sürgős, de rendezném az anyagi oldalát, mert így illendő. Majd írok.

Boldog Május elsejét, stb.
Edka, sikerült a vásárlás? Ha előbb szólsz, hozok neked valamit olaszbó', tudnak jó áron búvárcuccot adni, hogy egyszerűen fogalmazzak...
Egyébként Rómába menni, hm, hát türelemre nevel és kitartást igényel. Legközelebb ha arra járok, a városba be nem teszem a lábam, de a környéken pár helyre elmegyek, ahol víz alatt ókori romokat látni. Ez a fajta merülés nagyon érdekel, de most nem jött össze.

Figyelek am a pozitiv velemenyekre, meg innen is.:)
A zaj stimmt, a kep egyebkent erosen vagva vagyon, eredetileg fekvo.

Hello,

Par napig Romaban hutom a levet, es amikor benezek, nem tudom kovetni a hozzaszolasokat...:)
Szoval jo itt az ido es rettentoen sok a turista. (Ellenben keves a netcafe....) Amikor belefarad a buvar a sok templomba, Caravaggio kepbe, Michelangelo szoborba, irany a tenger (szallasunk Roma melletti Ostiaban, tenger 100 meterre, ralatni az ablakbol...), es persze szombaton meg merulni is voltam. (Csak en, VasMacska szerint az a jo kis 16 fokos viz hideg. Piha!)

Azt hittem, egy ugrasnyira Romatol konzervdobozokat fogok szamolni a kihalt tengerfeneken.
Hat nem.

Murena, nagy sugerek, sok bocicsiga, par halraj, es rengeteg sarga/voros gorgonia 20-25 meter kozt. Meg egy profi buvarbazis, hogy a dolgok mukodjenek is, illetve egy parton felejtett fotogep, hogy ebbol semmit ne tudjak megmutatni. Az elmeny a lenyeg, na, es nekem mar ugysem hisz senki fotoval se.:)

Holnap ujbol Budapest, amit most innen kevesbe latok zsufolt, ideges, tolakodos varosnak.

Ne viccelj, ez egy szuper Apollo maszk.:) A cucc az enyém, egy rendelés mellé kaptam, és most a színeket tesztelni kifogástalan volt- nem szegény Grelex saját maszkja. Ha valaki szerint éppenhogy nagyon jó, eladó.:)))))

Az én archívumom szerint ilyen volt a zsúfolt tópart:

 

Jó volt a hangulat Dorogon, és nekem pedig sikerült olyan "búvárbakit" látni, amit még soha sehol nem sikerült még. Egy srác felvett egy 5mm overállt, aztán az ólomövét. Aztán az öv fölé(!) felvett egy rövidruhát. Nos, kíváncsi lettem volna rá, hogy tudja vészhelyzetben ledobni az ólmot. (A választ igazság szerint tudom...)De hát ez is belefért a nézelődésbe, mert én most nem merültem. Finom volt az ebéd, remek az időjárás, kell még valami?:)

Nem úgy működik, hogy egy az egyre nagyobb mélység nem lineárisan, exponenciálisan növeli a problémákat? Alkatrészek teherbírása, energiabefektetés... Az élettani kérdésekről nem is beszélve.

Hát igen, legyünk igazságosak. Azért az a merülőtárs sem az igazi, aki állandóan ott lóg melletted, kapaszkodik a cuccodba, ha éppen nem a karjával úszva-hadonászva veri le a maszkodat.:)

A szárazmerülés számomra is érdekes tapasztalat volt és mellesleg a hangulat, a csapat is remek volt. Persze én nem vagyok annyira gyakorlott a mélymerülésben, de a hatást mindenképpen éreztem. Viszont a rengeteg egyenlítést kihagytam volna, én a víz alatt is elég sokszor szoktam, itt meg számtalanszor... Felfele már jobban ment.:)

Nem voltam még Hévízen, és tényleg nem vágyom oda.:)
Hogy kell-e dupla palack? Erről annyit, hogy ott van belógatva tudomásom szerint az egyik dekomegállónál a tömlő a levegővél, és tudtommal időnként használják is. Ha az nem lenne, kellene bizony az extra levegő, nem?

Ez arra utal, hogy a régi oldalon fenn volt a Búvárkodás link a fórumaink alatt, tehát majdnem úgy nézett ki, mintha tényleg hozzánk tartozna, az oldal része lenne. Volt is, aki innen érte el. Ez csak a tényt közli technikai információként, hogy most már nem az érhető el tőlünk általános beszélgetős fórumként, hanem ez, de mivel az nem a mienk volt, annak archívuma sincs itt. Divecenter szemszögből kétségkívül ez az utód, és mi elsősorban innen nézzük. A másik az nyilván köszöni szépen, elvan magának az Indexen, és nyilván még akad ezen a kettőn kívül is pár.

Nem kell mindig rosszra gondolni.:)

Hát, többet már nem könnyű a témáról mondani. Szerintem az eset megtörténte (1998) óta már a korábbi legbevállalósabb levegős mélymerülők sem mennek olyan mélyre, tehát az idő megválaszolta azt, hogy ez életképes dolog lenne-e. Nem az, kár, hogy ennek megértéséhez végzetes balesetek kellettek.

Annyiban egyetértek a túlélővel, hogy ez elsősorban saját felelősség, de onnantól kezdve, hogy a búvárhajón nem a valódi tervet mondják, már kezd erősen megkérdőjelezni a korrektség. Amikor szétcincálnak egy bázist ilyen eset után, emberek megélhetésével való játéknak tűnik ez a trükk, amivel "óvni" akarták azokat a kezdőket, akik csak úgy utánuk mentek volna.

Az is elég jól látszik, hogy biztonsági tartalék nélkül bizonyos helyzetekben a soha korábban nem tapasztalt narkózis végzetes lehet. Persze itt jön a kérdés, utólag már senki meg nem mondhatta, valóban soha nem volt ilyen, csak akkor sikerült megúszni valahogy? Ez nem csak az eset elszenvedőire vonatkozik, hanem mindenki másra. Hányszor fordulhatott elő olyan 50-60 méteres merülés, ahol kicsin múlott a tragédia? Hányan vallották be, ha ilyen történt?

Mindegy, a magam részéről annyit mondhatok, életemben egyszer merültem 40.0 méterre, és annál mélyebbre akkor szándékozok menni, ha ott valamit láthatok, és hogy láthassam és ott tölthessek egy kis időt, kevertgázzal, több palackkal tenném azt. De ilyen végzettségem nincs, és amíg nincs rá szükségem, jó vagyok én kedvtelési búvárnak is.

A szigonyos vadászatnak az a fajtája lehetett embert próbáló, amit még a szigonypuskák előtt csináltak, amikor a halakat ledöfni próbálták a szigonnyal. Na ott azt hiszem elég jók a halak esélyei. De amíg szabadtüdővel csinálják, a szigonypuska sem egyszerű dolog.

Mondjuk én az ilyenben nem lennék túl jó, még a horgászást sem próbáltam soha, vadászni sem szeretnék, szabatüdőzésben meg nagyon gyenge vagyok. Ha csak rajtam múlna, örökké élne minden hal...

Ott a pont.:)

(Egyébként csak óvatos vagyok, mert hát ismerve a téma kényességét, elmehetne az irány a politizálás felé, az meg, hm, hát nem annyira lenne jó szerintem... De amíg végülis érdemi a beszélgetés, mondjuk a jogszabályokról, addig nincs gond. Vagy a merülésről. Azt hallottam a tévében, hogy H. Ágnes miniszterjelölt Mexikóban búvárkodott először. Vajon idehaza vannak tapasztalatai?)

Nem fog menni, mert téged ismerlek, és tudom, nem vagy az. :)))))

Áh, hagyjuk ezt a témát. Hátha ő is olvassa...:)

Ilyesmiről már beszélt a parlamentben...

Ennél ért már nagyobb az öröm az életben...:)

Igen, erre utaltam. Szerintem nem egy búvár akad, 7-10 éves búvármúlttal, akiknek kezdőként akadt jóval mélyebb merülésük, mint amilyeneket most, rutinosként bevállalnak.

Szerintem akár az utóbbi egy évtized alatt is sokat változott a búvárkodás. Ma létezik kedvtelési tech. merülés, ma aki mélyre akar menni és komolyan gondolja, sokkal könnyebben elérhető módon talán kevertgázas merülési lehetőséget, persze ha meg tudja fizetni.

A régi búvárok talán meg tudják erősíteni, de jópár évvel ezelőttig a "pacsizzunk egyet nagyon mélyen" merülések sokkal inkább megszokottak voltak, nem úgy merültek a búvárok, nem is feltétlenül ugyanazt tudták, mint amit ma tudunk vagy gondolunk. Előfordult a kezdők "szoktató" hatvan méteres merülése is, legalábbis én hallottam ilyesmikről, de már csak hallomásból, velem ilyen már nem fordult elő. Szóval egy évtized távlatából erről az esetről és a résztvevőkről már nem nagyon lehet mit mondani. Egy biztos: én az ismerőseim, "átlagbúvárok" között egyet sem ismerek, aki sűrített levegős, monopalackos 70-80 méteres merülésekben bármikor is gondolkodott volna. Változik a világ és a felfogás, ez esetben szerintem nagyon helyesen. Ilyen merülésnél ugyanis nincs se tartalék, se biztosítás, és elég egy apró hiba a tragédiához. Hogy saját felelősségre csinálja valaki, az rendben van. De akit család vár haza, egy másodperces fenékérintésért ilyen kockázatot vállaljon- nos, ezt én megérteni nem tudom, persze ez is jelzi, nem vagyunk egyformák.

De jó, hogy hozzáfűzted ezt a kommentet! Elsőre nekem nem is tűnt fel, hogy ez két rák, most hirtelen sokkal izgalmasabbá vált a téma, pedig a rákokat amúgy is kedvelem.

Csak figyelek és tanulok... Elég sok kiderült már ennek az esetnek a kapcsán, és bár arra vonatkozóan volt sejtésem, hogy nem egyszerű palakcra váltani nagyon mélyen, ezt az okot nem ismertem. (Nekem az nem volt tiszta, hogy akkor milyen gázra váltson? 150 méteren nem kaphat sűrített levegőt, de ha meg trimixet kap, akkor hogy emelkedne fel, mennyi idő alatt, stb. Úgy látom, még bőven minden ilyen kérdés felmerülése előtt van nagyobb akadály...)

Egyébként nyilván Audrey balesete után sokan mondták, hogy na most már csak háromszoros túlbiztosítással lesz no limit, ne legyen több tragédia, aztán mégis...

Kedves feleséged nem szeretne nevezni, mondjuk egy olyan képpel, amin te is rajta vagy?:) Úgy szeretném néhány "dícsérő" szóban részesíteni a modellt!:)))))

Az én fotómon pedig még a tintahal is látszik.:)

Erre is kéne valami különdíj, nem?:)

Küldtem neked levelet a témában...:)

Hát, aránylag keveset. "Si", meg azt  hogy "cerveza".:)
Szóval sajna nem bírom a nyelvet.:)

Nekem délelőtt simán működött, úgy látom fokszynak is ment. Nem tudom, hol lehet a hiba- Bunny meg csak holnap bukkan fel.

Szerintem attól függ, melyik oldalról nézed.:))))

Jó ez a kép. Ha Egyiptomban készült volna, nyilván Abu Ashara szatyor lett volna a stílusos. :)

Kösz.:)

Oké, csakis a te kedvedért egy újabb pontra hívom fel a figyelmedet a kiírásból.:)))))
6. Csak a nevező által készített kép küldhető be a versenyre.

Ha akármilyen szinten jogállam Horvátország -és nyilván az-, akkor érvényesnek kell lenniük. Egy évre szól, vetted amennyiért vetted.

Tényleg fáradt vagy.:))))
Az első téma, hogy tényleg mindenki számára nyitott legyen ez a forduló: Kedvenc képem. Ilyen egyszerű.:)

Én is dolgozom már a dolgon. Három apró problémám akadt eddig:
1. Nincs jó csikóhal fotóm.
2. Nincs semmilyen dugong fotóm.
3. Nincs jó dorogi stégfotóm.
Ezeket gyorsan orvoslom, aztán jöhet a montázstéma kiírása és meglátjuk, melyikünk munkája tetszik jobban az örjöngő tömegnek.:)))))

Komoly szociológiai-pszichológiai modellkísérleteket végeztem a témában, és elárulom neked a megállapításom summáját: nem létezik igazságos szavazás.:)))) A győztes számára éppen az a jó, ami őt hozza ki a legjobbnak, mindenki más viszont nyilván elégedetlen.:)

Én azért csodálkozom, mert nem szántuk mi ennyire véresen komolynak ezt a versenyt, inkább egy játék ez. Kedvenc képem? Lehet ez egy jópofa pillanat, amikor mondjuk két búvár keringőzik a víz alatt. Tehát abszolút nem a nagy és komoly versenyek áhítatát és technokrata szemléletét akarjuk viszontlátni. Ha azt akartuk volna, akkor most nagy dérrel-dúrral Búvárfotós Nemzeti Bajnokságot hirdetnénk. De erről szó sincs, a mottó inkább ez: mindenkinek lehet egy jó fotója- mutasd meg a tiéd! A szavazásnál is azért a három első kiválasztására gondoltunk, mert ezt nyilván mindenki korrekten meg tudja oldani, és eredmény hirdetése lehetséges. Legyen egyszerű, de mindenki számára elfogadható a végeredmény, ha már győztest is hirdetünk, de ismétlem, itt tényleg nem a káprázatos díjakról és a világhírnévről szól ez az egész, hanem csak egy kísérlet arra, hogy minél több embernek kedve legyen képeket mutatni ország-világnak. Netán majd eljutunk oda is, hogy tanulni is tudunk a kapcsolódó beszélgetésből.

Igen, láthatóak. Hamarosan jön a galéria az első pár képpel. Ez azért is jó, mert beszélgetni attól még lehet a képekről, hogy szavazni csak később fogunk.

Az egyik érdekelt még csak felvetés szintjén hallott a dologról, hivatalos értesítést még nem kapott. Utánajárok, cikk csak akkor lesz belőle, ha tényeket tudunk megírni. De ha igaz, hát, az érdekes koncepció lenne a horvátok részéről.

Köszönöm! Én is utánajárok a dolognak.

Ez új hír? Mikortól?

Én magam is tudok olyan igen keveset fotózó és kezdő fotósról, aki küldött képet. Mindenkinek lehet egy-egy jól sikerült fotója. Ha most ezen az első kiíráson nem vesznek részt túl sokan bizonytalanságból vagy bármi más okból, és mondjuk csak egy tucat kép lesz a galériában, nem fogjuk még tovább csökkenteni a résztvevők számát azzal is, hogy megfelezzük a mezőnyt...:) Tehát én azt javaslom, jöjjön minden kép, küldjön bátran bárki. A kapcsolódó fórumban lehet beszélgetni, elemezni, és bízom benne hogy a rutinosak közül is sokan ott lesznek tanácsot adni. Megjegyzem, én magam mint nem DSLR-es, nem is különösebben eredményes fotós, hozzám hasonlóan kompakttal dolgozgató búvárral együtt amellett kardoskodtam, hogy ne legyen szétválasztva a mezőny. Ezt még most is tartom.

Ne feledd azt sem, hogy lehetnek olyan témák, amelyek kötöttebbek, eleve kevesebben tudnak részt venni. A mezőny felezése ekkor szintén kellemetlen helyzetet állítana elő, ha az úgymond "profik" közül csak 2-3 ember vesz rajta részt. Eleve, hogy döntenénk el, ki a kezdő, ki a tapasztalt? Van, aki jóval később fogott a kezébe gépet nálam, de gyorsabban fejlődik, jobb a technikája is, szebb képeket tud felmutatni. Mégis el tudom azt képzelni, hogy bizonyos témákban nekem van jobb képem, egyszerűen mert máshol, mást témákat fotóztam, esetleg olyat, ami érdekesebb.

De nem akarom ezt tovább ragozni. Ez, mint "nulladik forduló", a tesztje mindennek. A részvételi kedvnek, a szavazási kedvnek, a képek szóbeli értékelési lehetőségének, és így tovább. Térjünk vissza egy hónap múlva a tapasztalatokra.:)

Nyertes mindenképpen csak egy lesz.:) De a három dobogósra szavazást azért szeretnénk megtartani, mert tényleg jó lenne, ha kicsit "szóródnának" a pontok, ne csak 1-2 kiemelkedő képnek jusson voks.

Garf: figyelünk, figyelünk mindenkire, de érv az minden mellett és ellen van. Tehát most megpróbáljuk ezt a kicsit átmeneti megoldást, amivel nem kell minden képet értékelni, de nem is csak egyetlen győztest kell választani. Ez a mostani inkább csak nulladik forduló, a téma is ezért ennyire szabad. A tapasztalatokat úgyis közösen fogjuk megvitatni, amikor már okosabbak leszünk. Nekem is szimpatikus hogy minden fotós kapjon valamiféle visszajelzést a közönségtől, de ez abszolút a szavazóktól függ. A tapasztalat pedig azt mutatja, hogy egy hosszabb galériát nem mindenki klikkel végig és értékel komolyan(!), és ezzel nem mást bántok- néha magam is lusta vagyok.